Edzésleírás
Néhány héttel ezelőtt Zsuzsi felvetette, hogy nincs-e kedvem elmenni az OptiVita ultrafutó kupa 3. eseményére, amit Pécs közvetlen közelében, a Kökény falunál lévő gyönyörű szép parkerdőben, a Malomvölgyi-tónál rendeztek meg. Nagy örömmel mondtam igent, mert régóta kíváncsi voltam arra, hogy milyen egy ultraverseny belülről. Igaz, először a 6 órásról volt szó, de mivel tudtam, hogy Zsuzsi a szíve szerint úgyis 12 órázna, és valójában én is ezt a világot szerettem volna látni, hamar átalakult a terv. :-) Az, hogy megyek, segítek Zsuzsinak, és csodálom a futókat, nem volt kétséges, az annál inkább, hogy én mit fussak, mert ugye hetek óta különféle fájdalmakkal küzdök. Végül a 2 óra mellett döntöttem, ami egy ultraversenyen röhejesen kevés, nekem viszont elég nagy kihívásnak tűnt.
Kisebb útkeresgélés után reggel odaértünk, találkoztunk Ilyés Robiékkal (bajnai futóismerős, 6 órát futott) és a Pityukkal (12 órás váltó), gyorsan felállítottuk a bázisunkat, ami a nap folyamán még többször változtatta a helyét, rajtszámfelvétel, wc. és rajt.
A pálya egy tóparti murvás sétányon vezetett, hibátlan szép környezetben, viszont futóterepnek, pláne egy ultraversenyen kimondottan szivatós volt. A tó rajthelyhez képesti túlsó oldalán fel kellett futni egy töltésre, majd a másik oldalon le, ilyen kis alattomos meredek, bokatörő lejtőkön, aztán volt a sétányon is egy kb. 50 méter hosszú enyhének tűnő emelkedő, meg még egy durva kis szint lefelé, és két fahíd, amik közül az egyiknek a pallói között 3-4 centi különbségek voltak, a másikra pedig egy kb. 25 centi magas lépcső vitt fel. Durván meglepődtem, hogy a Garmin 384 m szintemelkedést mutatott a 9,5 körömre, azaz egy körben 40 m körüli emelkedés volt, ezt kell megszorozni Zsuzsi esetében 70-nel.... (A Garmin szintgrafikonján jól látszik ez, akit érdekel - természetesen nem az én futásom, hanem az ultrafutók tekintetében, katt a térképre!) Szóval a terepviszonyok nekem már a 10. körben is kihívást jelentettek... Végül saját mérésem szerint 17,39 km-nél járt le az időm, majd ha felteszik a hivatalosat, korrigálom.
Utána visszafutottam volna a rajt-cél területre, de gondoltam, kikerekítem 19-re, így letértem a futók számára kijelölt ösvényről, azt hittem, hogy a másik út visszavezet a parkolóhoz, ami 2-300 m-re volt a céltól, de tökre eltévedtem, így egy csalános ösvényen és egy családi ház hátsó kertjén átverekedve magam, kijutottam Kökény főutcájára, ahonnan nem nagy örömömre visszagyalogoltam.
Innentől kezdve néztem a versenyt, és repült az idő. Zsuzsi 9-10 percenként jött, majdnem minden körben váltottunk 1-2 szót, aztán nemsokára leállították a 4 órásokat, majd visszaértek a városnézésről Robi szülei, velük beszélgettem, vagy az éppen nem futó Pityuval, aztán végeztek a 6 órások, néztem az eredményjelző monitort, töltöttem a híreket a face-re, amíg le nem merült a laptopom, nézegettem az sms-eket, és továbbítottam Zsuzsinak, hogy éppen ki kíván neki jókat. Rengetegen voltak, ami nekem is nagyon jó érzés volt. A könyvet, amit vittem a "hosszú" 12 órára, elő sem vettem. :-)
Különös és izgalmas érzés volt, amikor sötétedett, kitették a fáklyákat, jöttek a szúnyogok, párás lett minden, a futók meg csak rendületlenül rótták a köröket. Többségük látszólag úgy ment, mintha akkor kezdte volna el...
Zsuzsi a verseny második felében sokat futott együtt Makai Vikivel, de végig stabilan 2 kör előnye volt, aztána végén Viki nagyon megtáltosodott, Zsuzsit pedig nagyon megviselte a sötétben való futás, így a legvégére csökkent az előny, ráadásul egy technikai hibának köszönhetően Zsuzsinak két körét egynek számolták, így 10 perccel a vége előtt mindkettőjüknek 69 köre volt, Zsuzsi pedig azt mondta, hogy nem megy ki még egy körre, mert nem akar a koromsötétben és a hidegben ácsorogni, amíg odaérnek a hitelesítők, és ezt meg is tudtam érteni, csak nagyon megijedtem, hogy elveszik az egész napos stabil munka és vezető pozíció után a győzelem. Aztán az időmérőrendszer kezelőjével kibogarásztuk a gépből Zsuzsi köreit, és kiderült, hogy a 70. után állt ki, szóval megnyerte! Nyertek a Pityuk is, igaz nekik egy ellenfelük volt, de több mint 10 kört rájuk vertek, nagyon szépen futottak ők is.
Tudnék még írni egy csomót, nagyon nagy élmény volt!
Fél 3-ra értünk haza, szerencsére nem voltam álmos az úton, jól ment a hazavezetés, ma viszont délután 16 óráig aludtam. :-))))
UPDATE: Közzétették a hivatalos eredménylistát, ami szerint 18,65 km lett a futásom, de ez ugye lehetetlen. Közben más versenyzők beszámolójában is olvastam, hogy kicsit túlmérték a kört, sőt egy élénk vita is kibontakozóban van a témáról. Valószínűleg 1,67-1,68 km lehetett a kör.
Köszönöm szépen mindenkinek! :-)
Nagyon jó kis írás és futó teljesítmény! Gratulálok! Gyere el legközelebb is! :-)
Gratula, klassz lehetett így kívül-belülről :) egy ilyen verseny!
Gratulálok!:)
Köszi Balázs!
Köszi Zsuzsi! És sokadjára is gratulálok és mondom, hogy nagyon szívesen mentem, és nagyon nagy élmény volt! :-))
Mindent köszönök Évi! Én nem mertem volna szólni, hogy nem stimmelnek a köreim. Ha úgy marad, akkor most csak a 2. vagyok. Köszönöm, hogy velem voltál, hogy elkísértél, hogy támogattál, hogy mosolyogtál minden körnél. Aztán biztonságban hazahoztál. Szép közös élmény volt. :)
Köszi a leírást! :) Jót futottál, ahhoz képest meg főleg, hogy mostanában a fájdalmak miatt nem is merészkedtél 10 fölé.
dilisuni 4141 napja
Gratulálok a futáshoz is, a frissítéshez is, jó kis csapat voltatok/vagytok :)