Sziasztok!
Bálint vagyok, 17 éves. Először is leírnám, hogy hogyan is jutottam ehhez az őrültséghez, hogy az IronMan-t meg akarom csinálni. Tavaly nyáron apukámnál voltam kint Németországban, Stuttgartban. Egy könyvesboltba tértem be, ahol rögtön a sportkönyvek vettem az irányt. Mindig is nagyon érdekelt a sport. Ekkor megláttam egy triatlonról szóló könyvet, ami viszonylag számomra is érthető volt, pedig nem tudok olyan jól németül. A könyvet Nicole és Lothar Leder írta, akik Németországban nagy ismertségre tettek szert a triatlon által. Az olvasás nagyon felkeltette az érdeklődésemet, és mire elolvastam, addigra már eldöntöttem, hogy életemben legalább egyszer meg akarom csinálni az IronMan-t. Ez a cél. Az álmom pedig a Hawaii IronMan-t abszolválni. Tudom, hogy ez nem túl reális, de azért megpróbálok minden tőlem telhetőt megtenni az álmom teljesülése érdekében.
Mint már írtam, mindig is oda voltam a sportokért, de 2011-ig elsősorban a labdajátékok vonzottak, kipróbáltam a teniszt, kosarazok már 5 éve, és fociztam 7 évet, ezeket most sem hanyagolom el, amatőr szinten, baráti társaságban most is űzöm őket.
2011 nyarán Németországban élő keresztszüleimnél voltam, akik bemutattak egy kis képes könyvet a 2010-es Nike félmaratonról, amin a keresztapám is részt vett. A képek alapján nagyon tetszett az esemény, és mondtam, hogy engem is érdekelne ez a futás dolog. Apukám erre azt mondta, hogy nem hiszi, hogy sikerülne nekem a teljesítése, és ezt magamban egy kihívásnak gondoltam, hogy lefussam a 21,097 km-t. Még abban az évben jelentkeztem a Nike-ra és 2:26-es idővel sikerült célba érnem. Az az érzés hihetetlen, amikor átszalad az ember a célvonalon, mindenkinek csak ajánlani tudom. Ezzel sikerült bebizonyítanom magamnak, hogy minden megy, ha az ember úgy akarja. Mihelyt hazaértem a versenyről, már terveztem is a következő versenyeket.
Mára már 6 félmaratont teljesítettem sikeresen, a legjobb időm 1:58, amit a stuttgarti versenyen értem el.
A legközelebbi célom egy féltávú IronMan teljesítése, majd az októberi maratont próbálom lefutni. Sajnos a gyorsúszásom egyelőre borzalmas, ezért jelentkeztem is egy egyhónapos úszásoktatásra. Remélem ez sokat fog majd segíteni. A kerékpár pedig remélhetőleg nem fog nagy gondot okozni, mert körülbelül 10 éves korom óta mindenhova biciklivel járok, persze ez nem olyan, mintha edzene az ember, de ez is számíthat.
Tehát a mindennapjaimba mostmár szerencsésen beépítettem a sportot és ennek nagyon örülök :)