Királyrétre fél 8 ra érkeztünk meg. Már sok ismerős futó gyülekezett, eldumálgattunk, majd gondoltam egy merészet -8-10 fokos hidegben inkább átöltözöm.A vékony hosszú alsóra felvettem egy 3/4-es vékony gatyát, így sokkal könnyebben mozgok majd benne, mint az egy vastagban.  Alulról levettem a vékony
technikai felsőt és egy ICEBreaker hosszú aláöltözetet vettem fel, arra egy TNF hosszúujjút, arra pedig egy NIKE széldzsekit. nyaksál, kesztyű és sapka, kamásli. Na meg övtáska benne teával.volt még nálam két kis csoki, 1 kisebb gél, meg egy nagyobb. Mivel a 8 órás közös rajtot az öltözés miatt lekéstük,

így Csak Lúdtalp, Áki, JB és én indultunk neki 8:10 kor.

A ráhangolódás szakasza:
Kellett vagy 5-8 perc amíg bemelegedett a rendszer, aztán élre álltam és vezettem a sort a NHH felé. Kis beszélgetés, LT jelezte, hogy neki magas a pulzusa és hátramaradt. Az első ponton JB szemfüles volt előreszaladt pár túrázót beelőzött és már pecséttel szaladt tovább. Kicsit szétszakadtunk, de útközben, leelőztem Csanyát, Szabit, Gankit, Juciékat. Váltottam mindenkivel pár szót, de dolgom volt haladtam tovább. A patak után sétára váltottam, majd az útnál ismét kocogásra. nem vittem pulzusmérőt, egyrészt ismerem annyira már az érzéseimet hogy tudjam hol a határ meddig húzhatom, másrészt a hóban nem a pulzus lesz a szűk keresztmetszet, hanem az energiahiány, illetve a láberő...idővel. Ákiék látótávolságon belül maradtak, ez megnyugtató volt. az NHH előtt pepét értem utol, nyomában értünk be a házhoz 54 perc kellet az első szakaszra.

A felismerés szakasza
Semmi gond, menjünk tovább. A Csóvira át kifejezetten szaladós rész...lenne, ha nem lenne ekkora hó. Itt elég nagy volt a hó, egy nyomtávon volt kitaposva, így 1-1 gyalogos mögött rámtorlódott ÁKI és Pepe. Szembeszél és hóátfúvások, sok gyalogos jellemezte a szakaszt. Előzni viszont muszáj volt.
A kerülésnél mély hóba be, térdig elmerülés magastérd kiugrik fut tovább. Meglepett, hogy pár lépés a magas hóban borzasztóan elkezdett savasítani. A többiek szépen lekövettek. A Csóvira fel pont befogtuk Helgákat, kapott egy hátbavágást és gyors pecsét. 1:25
Az időből látszik, hogy ez a szakasz ment már gyorsabban is, annyira nem szegte kedvem, hó van tudomásul kell venni, itt most nem lesz csúcsdöntés, persze ebben már az elején biztos voltam.

Az élvezet szakasza.
Csóviról megindult a lábam. És bevallom kifejezetten élveztem a futást. havas táj hatalmas léptek repülés. Olyan érzésem volt mint a ezeknél a sziklán leugró embereknek, talán a repüléshez közelített az állapotom, persze két lábbal. Mondtam is mögöttem utazó Lúdtalpnak, hogy ezt most kifejezetten élvezem kis csúszás balra jobbra. Folyamatos összpontosítás, FÓKUSZ az egész futás. Kurva jó volt. Magosfa után utolértük Csáki lacit és Bélát. Bélával tavaly együtt futottunk 4:48-at, hamarosan be is csatlakozott a vonatba. Utolértünk egy kutyás srácot, na a kutya nagy játéknak vette a futásom, folyamatosan kerülgetett ugrált rám, de aztán lehagytam a gazdáját is :-) Most hosszabb úton mentünk a Vilatihoz mint tavaly. ami jó hír, hogy egy nagyon köves falaveles részen most kifejezetten jó volt a hófödte talaj. Szépen gurultunk. A csapat együtt. 2:15.  JB pont akkor indult el, amikor beértünk. A kulacsomból félig fogyott el a tea, de nagyon habos lett, így csak két szedőkanállal tudtam belekanalazni, majd elkezdtem leszürcsölni a habot. Egy srác elkezdett kötekedni, hogy engedjek oda mást is, hagyjak másnak is teát, megiszom az egészet... kicsit felbaszta az agyam. közben szedte magának, meg valakinek, így vártam megint a soromra. A többiek már elindultak.

Az önbizalom szakasza
Megettem egy kis gélt, majd elkezdtem a többiek után kocogni. Ők még sétáltak, de jeleztem hogy itt vagyok, most már futhatunk. Aztán elindult a jogg. A gerincre felkanyarodva élre álltam és kicsit gyorsabban kocogtam. nem gyorsan, de nekem pont az a ritmus volt az ideális. Az volt a tervem, hogy megpróbálom az első csúcsig ahol meredekebba rész szépen megjoggolni. nem ment rosszul, nem szenvedtem. Lúdtalpék kicsit lemaradtak, de látótávolságon 100-150 méterre csupán. Előttem feltünt JB. Utolértem, aztán rááltam a gerinces részen az ő tempójára. Ez kifejezetten technikás rész sok kővel, csúszott is, nem feküdt. A lejtőn JB kicsit megnyúlt előttem, aztán visszazártam. Jó érzéssel töltött el hogy van kraft. bal oldalról a gerincen a szél nagyon erősen befújt. Tiszta delta feeling. Itt mozogni kell, szépen okosan, nem kell sok, csak annyi hogy hőt termeljek és haladjak. Néha odatettem az arcomhoz a kezem és felhúztam jobban a nyaksálamat. Majd a kapucnit is felvettem. Itt elsősorban azokra gondoltam akik nem öltöztek fel rendesen. reméltem, hogy Helga fejben erős lesz és kibírja. Cudar idő volt. A salgóvárnál ránkért Pepe is. 3:15

A társadalmi szakasz.
Alábbhagyott a szél, hallottuk egymás hangját és elkdeztünk beszélgetni. Mi van a házzal? hogy álnak a dolgok.. szóval tök hétköznapi dolgokról. Kicsit el is kényelmesedtünk nem nyomtuk, dumáltunk. Hamarosan ránk is futottak Lúdtalpék, én technikai szünetet intéztem el is hagytak 50-100 méterre. Lefele éreztem, hoyg elkezdett korogni a gyomrom. Délidő. na akkor elővettem a nagy gélt és megettem a felét. Mire leértem a többiek már pecsételtek és Béláék, már 100-150 méterre el.  Kis meleg tea...3:52  Jó rövid lett ez a társadalmi szakasz.

Csapatban jobb szakasza
A jéggé fagyott dózerúton.. kellett vagy 5 perc mire felértem Béláékra. Nem akartam túlhúzni, de csakhamar felértem rájuk. Aztán becsatlakozott JB is. Bányapusztánál gyaloglásra váltottunk, majd ismét futottunk. Ment a duma, igazán nem is volt nyöszörgés. Persze fáradtunk rndesen, megdolgozott a hegy meg a hó. a Piros kereszten szigorúan gyalogoltunk. Csúsztunk is kicsit. De alapvetően a Salamon Speedcross amiben futottam tette a dolgát. Fogott. Csak hóban futok vele, ott viszont hibátlan. Így tuti nem kopik el a talpa. Nagyjából semmi nem történt tettük a dolgunk, mentünk. A nagy gyaloglásban volt idő a kitekingetésre. Szép havas táj Börzsönyi misztikum. Ejj de jó itt. Az NHH előtti útnál vettük észre Ppa gabit meg Zsenyik Robit. Szépen utolértek.

Én kocogásra fogtam és 4:59 kor léptem ki a turistaházból.

A végső szakasz
Robit megvártam az ajtóban. Megveregettük egy mást. Nagyon erős Robi. Olyan jól mozgott. Aztán Gabi, Robi , én indultunk le a házból. A taxi rétig szépen lekövettem őket, de hátranéztemhogy hol vannak a fiuk. Jöttek kb 2-3 méterre. Mivel nagy hajrások, gondoltam utolérnek. Így lecsatlakoztam Robiékról nem verettem velük, kicsit lassítottam, de csak nem jöttek. aztán ránéztem az órámra. kb 4 kili lehet htra és 5:11. Jobban elkezdtem gurítani neki, de persze mér nem mozogtam annyira könnyedén. Talán kicsit későn ébredtem.5:29 es szám azért jó lenne... Aztán nyomtam. talán ami a csövön kifért. Előttem látótávolságon belül Robiék, mögöttem légüres tér..nyomtam, nyomtam... kiérek az aszfaltra 5:30, onnan még pár száz méter..nem lett meg. :-9

Na nem baj. Klassz volt a Vulkán. Kemény férfias. Megmutatta magát a Börzsöny. Jó élmény volt, Igazi kihívás.