Intenzív morgás következik...
Mit keres a hazai katvéd egy futóblogon? Cudar sokat..
Adott egy pedagógus aki lelkes tanulókkal elindul egy felmenő rendszerű katasztrófavédelmi vetélkedőn. Másodikok lesznek a területin, így bejutnak a megyeire, ahonnan csak egy csapat jut tovább. Csak azt nem tudja a fent említett 5 fő, hogy mikor és hol lesz a megyei… Egyszer csak kap egy emailt az iskola, hogy ripsz-ropsz legyen itt és itt. Ott is vannak, meg is nyerik szépen a versenyt, így ez a 4 fő, meg a felkészítő, aki a csapat gyengéit, erősségeit ismeri és esetleg egy pillantásával a gyengélkedő, vagy elbizonytalanodott csapatnak segíteni tud(esteleg súgni:P), képviseli kis megyénket az országos döntőn. Hogy „mikor?” Hogy „hol”? „Jakérem, azt nem tudjuk”- mondják a katvédfejesek.
Na menjünk át E/I-be…Mígnem most hétfőn kapok egy ímélt a megyeiektől, hogy küldjem be a nevezést(név, szül.hely,idő, lakcím taj. Harmadszor! az előző kettőre is kellett.)
Oké, de mikor lesz mégis az a fránya döntő? És nem tudják!! De az hagyján! Azt sem tudják, hogy kinek kell továbbítani a jelentkezést!!!!
Ma, pénteken fél egy után pár perccel kapott a suli egy ímélt. Hogy kéremakkor jövő péntek Bp szállást ettől eddig itt és itt elfoglalni. Szombaton verseny 8-16-ig.
Naszóvalakkorkéremszépen itt tessék elmenni a bús fenébe!!! Milyen rohadt verseny az, ahol egy héttel az országos döntő napja előtt tudjuk meg, hogy mikor is lesz.
A kedves hóhelyzetetnemkezelnitudókkal közlöm, hogy ők egymást baromira ugráltathatják, meg sajnálom, hogy összevonták a tűzoltókat és őket, és ezt mindkét szervezet rohadtul utálja, de itt van néhány tucat család, aki miattuk pattog. Mert normáliséknál hétvégén lehet, hogy van program. Esetleg pénteken is. Mondjuk én akkor német versenyre viszek gyerekeket…
És szombat? Na itt kapcsolódunk a futáshoz. Egy fél éve egy versenyre készülök. SÁRVÁRra. Tudom magán ügy, le van szaharva, hogy mit csinálok a szabadidőmben. Lehet 12órát futkározni bármikor. Ja, csak van magánéletem is. És bár a feleségem baromi jól tolerálja az idióta futkározós férjét, azért adódnak súrlódások abból, hogy mindig miattam, meg mindig hozzám kell igazítani minden programot. Ez lenne az első 12 órás futásom. Nem tudom, hogy jól felkészültem-e, (nem elég jól ez biztos, de ez más kérdés.) és azt sem, hogy hogyan fog nekem ez bejönni. Lehet, hogy azt mondom, hogy soha többé. Lehet, hogy azt, hogy a juhnak a héjja, ez az én versenyszámom itt és itt változtatni kell a felkészülésen, aztán én leszek a királyfi. Mindenesetre nem szeretnék még egy felkészülést végigcsinálni a bizonytalanra.
Oké, akkor irány Sárvár, a srácokat meg elviszi egy kolléga. Hát persze, ez ilyen egyszerű. Nem, nem a kollégában nem bízom, de én is a csapat része vagyok, a jelenlétem megnyugtatja a csapatot, egy nézéssel helyre tudom rakni őket, ha elszállnának maguktól, vagy ha megborulnának.
Oké, akkor le van tojva Sárvár, majd megyek egy másik 12 órásra. Egyrészt lásd fent, másrészt meg csupa ideg lennék, hogy most mit hogy csinálnék, hol tartanék. Hetek óta erről a versenyről álmodom. Biztos tudnék a csapatra koncentrálni. Meg ha a döntőben is ilyen fejetlenség van katasztrófavédelmiversenyszervezésügyileg, akkor lehet, hogy a tisztelt egyenruhás bagázst a felfokozott lelkiállapotomnál fogva elküldöm a bús büdös pipacsba!!!
És akkor most ? Mi csináljak? Nincs jó döntés!
Mindenképp pipa leszek magamra és a szervezetlen bagázsra! Baromi jó lenne, ha előre gondolkodnának! Mert ők egymást ugráltathatják, de én civil vagyok!!! És idén eddig elégtelenre vizsgáztak. Nálam már másodszor. Én nem a helyi parancsnokságok, kirendeltségek, stb. Hanem a fejesek. Akár a fő fejesek, akár a fő szervezők. Még mielőtt bárki magára venné. Ja, és ez volt az utolsó, hogy bármilyen egyenruhás szervezet versenyén részt veszek. A honvédség rég leszerepelt, (holott van tanítványom, aki már tiszt, és indult velem honvédelmi versenyeken, pl. Bevetés próbán) Most ők is( holott van katasztrófavédő ill. tűzoltó a volt tanítványaim között, akivel megyei másodikok lettünk ilyen versenyen. A környékünkről sosem jutott csapat az országos döntőbe. Pedig volt egy időszak, amikor környékünkről három csapat, köztük az enyéim is beton keményen erre, és hasonló versenyre készült. A 3-ból kettő mindig dobogón állt. De nekem köszi elég volt. Szórakozzanak egymással a laktanyában, vagy tudom-is-én-hol, ne én szívjak miattatuk a szabadidőmben. Vagy tessék normálisan megszervezni egy versenyt!
Ezt itt kérem nem nyílt levél. Kéretik nem megosztani. Ez egy durva morgolódás! Ha valaki itt az eon van, akit mégis érint a dolog, akkor privátban, vagy akár a blog alatt is megbeszélhetjük. Ha kérhetném ne a fész legyen ennek a felülete. Nem csípném, ha gyerekek emiatt kerülnének hátrányba. Ha fütyülnék az egészre, akkor oda írtam volna. Vagy a szervezőknek küldtem volna el.
Amit lehet, hogy a verseny lezajlása után meg is teszek!
Jujj, sajnálom, és pedagógusként meg is értelek.
Mégis azt mondanám, hogy ha tényleg tudsz kollégát, aki elviszi a gyerekeket, akkor menj Sárvárra. Tudom, hogy nem fogsz tudni teljesen nyugodt szívvel futni, de legalább futsz. Telefonon rájuk tudsz csörögni, hogy mi a helyzet.
Nem keresel/keresünk annyit - véleményem szerint - hogy a szabadidőnkben is dolgozzunk, mondom úgy, hogy én is teszek ilyet, nyilván. De vannak prioritások. Néha legyél az Te magad. És a hobbid. És a szabadidőd. Mert ha az sincs, megette a fene az egészet, bármilyen lelkes pedagógus is vagy!! :(
És nekem hasonló okai vannak annak, hogy egyre kevésbé készülök tét-versenyre. Minek, ha az esetek nagy részében frankón közbejön valami?
//Annak meg megint üzenet-jellege van, hogy ha egy versenyt nem tudnak rendesen megszervezni, akkor miért is várjuk a katasztrófavédelmisektől, hogy helyt álljanak, ha komoly probléma van. :(( //