Azt hiszem, befejeztem a futóévet ma; Vinca a Hármas Határhegyen rávett, hogy még egy kört szaladjak vele, így lesz meg neki a kerek 2000 kilométer. Hát rajtam nem múlott a dolog, így nekem kerek 3120 kilim lett, viszont arra is rájöttem, hogy sokakkal ellentétben nálam nem válik be az alkoholfogyasztás futás közben...Vagy csak a mértéket kellene belőni? Szó ami szó, három pohár pezsgő után nehezebben indultam neki a meredeknek. :)
Jajj, sokan voltunk, készörömfutás volt... Ott volt az egész fórumos csapat, a nagyja a parkolótól együtt futott, néhány emberke pedig útközben jelent meg. Este pedig folytatás: buliiiii!
A tegnapi domonyi húsz kilométer pedig újabb jó példája volt annak, hogy lassulnom kell: hihetetlen megterhelő volt két és fél óráig futni azt a kört! De remélem, megéri szenvedni... Egy hét múlva kisebb főpróba: iszonyatos lassan hatvan a gáton, szegeden. Hát hajrá! :)
Jövőre pedig... új célok, tervek, vágyak, álmok. Új év. Boldog új évet mindenkinek!
Gyorsan megváltoztattam a blogom címét "élet a futócipőben"-ről "recefice vajascipőben"-re... Ne kérdezzétek, miért, nem fogom tudni megindokolni. Indokként álljon itt három sor:
tegnapelőtt gasszárúciptem én,
tegnap gasszárúciptél te,
magasszárúcipő.
És ez ilyen egyszerű. 
No, szóval ott tartottam, hogy a hetem 90 kilométeres lesz, hát nem, igazából minimum 102 kilométeres, s ez még csak a kezdet, belehúztam. Persze, mindig elfutottam az elejét minden futásnak, igyekszem az évnek az elejével rendesebben bánni...
ELhatároztam, hogy februárig nem futok ötösnél gyorsabban, s igyekszem hihetetlen hosszú időket mozgásban - futással - tölteni, hogy ne egy ép ésszel átgondolható táv legyőzése legyen a cél, hanem egy olyan állapot, melyben korlátlan ideig futást tudok imitálni. (Persze Garfield is megállt futólépést utánozva, hihetetlen dinamikus látványt nyújtott, mikor is Jon pikírten megjegyezte, hogy "Garfield, áll rajtad a por"...) Nohát a két főpróba nem sikerült valami fényesen, végigtoltuk Nyuszika és cucu két negyvenes távját, s most dilemmám van... Ha a sárvári 24 órás futáson indulni akarok, akkor
-vagy meg kell tanulnom egy relatíve lassú tempóban sokáig (nagyon sok óráig) futni, mert így most baromi megterhelő, hogy tulajdonképp totyogok,
-vagy pedig edzenem kell annyit, hogy a saját, kényelmes tempómban (ami 4:45...5 körüli) tudjak futni vagy 12...14 órát halál nélkül - mert ma még csak 5...6 órát megy ez.
Node majd kiderül, mi lesz a vége. Holnap Domonyvölgy és holnapután szilveszteri futás, éjjel meg... Hááááát, az a pezsgő mennyiségétől is függ!
És most szépen elkezdem írni az edzésnaplómat is. :)
"...hogy az egyik lábam mindig a másik előtt legyen..." (OJ doki)
No elkezdem második blogomat... Úgyis holnapután egy éve annak, hogy a gipsz eldobása után addig sosem látott adagokban kezdtem falni a kilométereket. Bár most meg takonykóros vagyok, így a heti 5 kilométer is megerőltető, node pihenés után a jövő héten máááááár megint valami 90 kilométerem lesz. Ha lesz.
