Sokunknál gondot okoz, hogy a futást hogy is illesszük be a többi tennivalónk közé. Nekem is tud ez problémát jelenteni, pedig nem kötött munkaidőben dolgozom, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Az előnyök közé az tartozik például, hogy ha ügyesen osztom be az időmet, télen is tudok világosban futni (ha nem ügyesen, indulhatok este 9-kor). Ma ügyes voltam, úgyhogy fél dél körül értem haza futásból, és egy óra múlva indulnom kellett. Ez alatt az idő alatt rendbe akartam magam szedni és ebédelni akartam, utóbbihoz viszont előbb ebédet kellett készítenem. Nézzük, hogy is zajlott mindez.

Felértem, sapka-sál, cipő le. Feltettem a vizet forrni, aztán lenyújtottam. Mire a nyújtással végeztem, felforrt a víz, úgyhogy mehetett bele a tészta. Nem egy bonyolult ebéd, viszont friss – van egy olyan fixa ideám, hogy a frissen készült ételben van valamiféle plusz energia; ne kérdezzétek, hogy mi, mert ennél jobban nem tudom megmagyarázni, szóval ha tehetem, frisset főzök. És ma is tehettem, miért is ne. Aztán futócuccok le, egy-két egyéb ruhával mentek a mosógépbe, kézi mosás elindít, én meg mentem a zuhany alá. Lezuhanyoztam, rendbe szedtem magam, mire ezzel elkészültem, megfőtt a tészta. Megebédeltem nyugiban, kávé, egy-két kényesebb (=beszáradós) edényt elmostam, a többit hagytam estére, aztán bekapcsoltam a gépet, hogy berajzolgassam a mai útvonalat, meg beírjam az edzésonline-ra és a kis excelembe a mai távot és időt. Mire ezzel végeztem, lejárt a mosás, kiszedtem a ruhát, kiteregettem, átöltöztem utcai cuccba, smink és go. Jobban belegondolva az eredeti tervet túl is teljesítettem.

Az ezt megelőző egy órába 9,46 km fért, az idő egészen pontosan 1:02:07 (6:33). Itthonról indultam, a szigetre mentem. Múlt héten volt egy nem túl jó hangulatú futásom a szigeten, ezt az élményt akartam minél előbb felülírni. Sikerült: koncentrált voltam, magamhoz képest jó időt futottam. Az átlagpulzusom 161 volt, ami nálam, mint kiderült, már az intenzív edzéshez ajánlott pulzustartomány alsó határa (októberben voltam terheléses vizsgálaton, és pár nappal ezelőtt végre volt időm rendesen elolvasni az anyagot, amit kaptam). Remélem, lesz ez ugyanennél a tempónál kevesebb is. A bokasérülésem óta ma először futottam bokarögzítő nélkül, nem volt gond a bokámmal, szerencsére. Kicsit azt sajnálom, hogy nem lett meg a tíz kili, pedig kicsit kikanyarítottam a szokott útvonalamat, hogy meglegyen – na de ez legyen idén a legnagyobb bajom.