A saját megélésem és rövid tapasztalásom alapján vedd könnyedén és játékosan! Lehet, hogy a nagy gyakorlattal és maratoni távokkal a hátuk mögött lévő olvasóid ezel nem értenek egyet, de számomra lelkes, kezdő amatőrnek ez jelenti az igazi örömöt! Úgy megismerni a saját határaimat, hogy közben nem kell belehalni. Mert így szép és jó a lelkemmnek- az erőlét, az időeredmények pedig úgy is javulnak!  KITARTÁS!!!

oldzubi, mi ez az oximoron? :) a határokat csak úgy lehet megismerni, ha közben majd megdöglesz. vagy vmi másra gondoltál itt.
egyébként én 1 olvasó vagyok aki nem rendelkezik nagy gyakorlattal (10 hónapja futok, majdnem 11..) meg maratoni távokkal a háta mögött se :)

Nem érzem annak. Én csak a saját tapasztalatomat tudom elmondani, nézz rá az edzésnaplómra!( nem a reklám helye) Amióta vezetem egyszer sem szakadtam bele, végig örömmel vettem ha kellett a fülemen is a levegőt, s tényleg javulnak így is az eredmények:)

azért oximoron mert általában a határok megismerése kifejezést nem abban az értelemben használják h fejlődés hanem hogy elmész addig amit a tested enged.. pl 24 órás futás :)))

az amúgy milyen ha a füleden veszed a levegőt? sose éreztem még ilyet... gondolom ez vmi egyénfüggő szubjektív érzés lehet:)

ilyen jól eltémázgatunk :o) határ vagy nem határ.....szerintem ki, minek éli meg. A 24 órás még nagyon távoli cél, egyelőre csak a félmaraton, aztán a teljes, aztán a .....de csak akkor, ha örömet okoz! Furcsa pervezió. Két napja nagyon párás melegben futotta, s sajnáltam, hogy a füleim nem plusz légzőszervek, ezért a kép ami lehet, hogy oximoron?

Köszönöm mindkettőtöknek a hozzászólást!

Egyelőre túl kezdő vagyok ahhoz, hogy csupa örömfutással, könnyedén, játékosan teljenek edzéseim. Egy-egy alkalommal a ló egyik oldalán ülök, egy másiknál pedig átesem a túlsó térfélre. Persze nem keseredek el, s próbálom keresni hol is a ló középtája.

De látszódik egyfajta fejlődés. s ez megnyugtat, s megelégedettséggel tölt el. S ez a legfontosabb. A fejlődésért pedig néha "szenvedni" is kell.