11 hozzászólásEgy éve kezdtem futni, 157 edzésen 1354 kilométert sikerült magam mögött hagnyi. 102 kilóról indultam, egészen 88-ig sikerült lemenni, de sajnos a szeptemberi sérülés óta visszamászott 4kg, így most újra 90 fölött, ezért kissé megtörve, ám leginkább szomorúan pötyögöm ezeket a sorokat.
Már augusztusban gondoltam rá, hogy milyen klassz lesz majd írni egy ilyen évzáró blogbejegyzést. Végül is sikerült két versenyen két félmaratont is teljesíteni, a másodikat majdnem két órán belül-ez lett a vesztem is. Elhittem, hogy meglesz, meg is akartam csinálni, nem sikerült. Most itt vagyok, továbbra is sérült lábbal, rohadok a négy fal között, munka még semmi, futni nem tudok, visszaszedtem négy kilót, folyton éhes vagyok, de enni nem merek, próbálok visszafogyni, futás nélkül marha nehéz. Kezelem a talpam ezerrel, kenem minden szarral (épp csak azzal nem), szedek voltaren tablettát, masszíroztatom, áztatom gyógykristályos vízben, már csak a voodoo varázslat hiányzik.
Jövő héten rászánom magam és elmegyek spinningelni, hátha tetszik. De akkor sem futás. Ott is négy fal között... Mindegy, kibírom valahogy, ez mégiscsak jobban kíméli a talpamat, aztán február-március környékén hátha viszza tudok váltani a futásra.
Csak hogy tudjátok, nem adom fel, és ha nem is 2011-ben, de majd meglesz a maraton 2012-ben. Még csak most leszek 33, van idő dögivel :) Kicsit most padlón, de legalább van hova visszamászni. Csak nem olyan, mintha megint előlről kellene kezdeni.
Mindenféle sport és magánéleti sikerekben, önmagunk és mások felett aratott győzelmekben gazdag boldog új esztendőt kívánok Mindenkinek!
Sikeres 2011-et kívánok neked, sok-sok jóleső mozgással, élménnyel, versenyekkel, sérülések nélkül!
A terheléssel és km-mennyiséggel csak fokozatosan! :)