Mit keresek én itt?? -  kishitűségem nagy kérdése!

Hetekkel ezelőtt felmerült Plekoban, hogy milyen jó is lenne, ha Veszprémben a 6 óráson futnék. Persze, szemem, szám nagyra kerekedett. De a bogarat betette a fülembe. Innentől kezdve több edzésünk alatt a fő téma Veszprém volt! Minél jobban közeledett az idő, annál nagyobb káosz kezdett kialakulni a kis buksimban. Egyszer, doppingolt, egyszer meg azt mondtam magamnak, és persze Plekonak is, hogy nem vagyok én oda való!!

A verseny előtti leghosszabb távom edzésen 30 km volt, ezért úgy indultam Veszprémnek, hogy talán! egy maratoni táv meglehet.

Elérkezett a nagy nap, útnak indultunk István barátunk, Pleko, Én, és a Batthyány téren felszedtük Makai Vikit. Vikivel egy élmény volt az utazás is, szinte pillanatokon belül Veszprémben voltunk, ahol még az utolsó pillanatokban is megkérdeztem Plekotól, és magamtól is, hogy : Mit keresek én itt??

A verseny elindult! ( a rajt előtt megkaptuk Szabolcséktól a névre szóló Vikinges pólónkat, melyet igen büszkén viseltem) Még a rajtnál kiszúrtam Judit Kamillát, így mellészegődve beszélgetősen kezdődött a verseny. Az első talán 3 kört együtt futottuk, de Pleko 2 x rám szólt, hogy : Mit csinálsz, nem lesz gyors??? Ezután behúztam a féket, Judit meg gyorsított és ment a maga tempójában. Az első 4 óra teljesen jól ment, frissítgettem (főleg narancs, ananász, mogyoró, cola, víz) rendesen, abszolút nem éheztem el, nagyon jól éreztem magam. Majd 4,5 óránál a jobb vádlim egy kicsit kezdett csomósodni, kinyújtottam, valamivel jobb lett, de az igazi megváltás Pecsenye kezében volt, aki megmasszírozta, és lám elmúlt. Azt hiszem ekkortájt egy fél köröcskére mellém is szegődött Pecsenye, és futottunk együtt egy keveset, nagyon doppingolt!! Gurdon Évi (ki itt nem versenyzett) lelkesen szurkolt, és szavakba sem tudom önteni, hogy mit éreztem akkor amikor azt mondta, hogy jönne velem egy kört ha nem bánom. Persze, hogy nem bántam, iszonyatosan jó érzés volt vele futni!! Jó volt látni, ahogy több versenyzőnek intézte a frissítéseit, tudta, látta, hogy kinek mire van szüksége. A végén 2 kört jött velem!! Köszönöm ! Ekkor már csak 49 perc volt hátra, és gyors számításaim szerint akár még meg is lehet(ett volna) az álom 50 km. De sajnos Valaki másképp döntött. Kb. 10 perc múlva menni nem bírtam, nemhogy futni, a derekamtól a lábam kisujjáig éles fájdalom hasogatott minden egyes mozdulatnál,(valószínűleg egy rossz mozdulatnál becsípődött???) 10-15 perc kínszenvedés István barátunk támogatása nélkül egyik padról a másikra sem jutottam volna el. Persze a mellettünk elhaladó versenyzők még biztattak. Sajnos itt már Pecsenye keze sem volt elég hiába próbálkozott. Nagyon nehezen leértem a pályaközpontig, felvettem a rajtszámomhoz tartozó zacskót, gondoltam még elsétálok az első padig ott ledobom, és várom a verseny végét. Ekkorra valamelyest enyhült az éles nyilalló fájdalom, ezért úgy gondoltam, hogy sétálok, amíg még bírok. Sétáltam, sétáltam, gyors séta, majd lassú, futásnak nem mondható mozgást végeztem, és így még sikerült egy kört ráhúznom.

Persze a drágám eközben nagyon aggódott, mert látta szenvedésemet, én meg Ő miatta aggódtam, mert tudtam, hogy rám figyel és nem a versenyre. Sajnos így 1 kör meg egy nyúlfarknyi táv hiányzott az álom 50 km-hez. De nem vagyok elégedetlen, mert nem lehetek az!! Így is, nem csak feszegettem határaimat, hanem kőkeményen át is léptem azokat!

És amiket, még megéltem:

• Nagyon sok tapasztalatot szereztem, új csodás emberekkel ismerkedtem meg.

• Futhattam együtt olyan emberekkel akik kedvesek számomra és felnézek rájuk.

• Láttam Judit Kamilla mélyrepülését, és szárnyalását. :)

• Drágám, ki jobban örült az én teljesítményemnek, mint a sajátjának.

• Makai Viki könnyedén szökkenő futása mindig mosolyt csalt az arcomra.

• Személyesen megismerhettem Őket az edzésonline-ról :Steve, Tsoma, Kismadár

• A frissítés nagyon szuper volt, tényleg volt választék, köszönet érte Szabolcséknak.

Nagyon jóleső érzés tölt el,és ki tudnám kiabálni a világba, hogy mindenki tudja meg azt amit érzek. Amikor régebben a drágám egyes versenyek után azt mondta, hogy : itt fáj, ott fáj, de ez egy jól eső fájdalom, akkor bután néztem rá, hogy hogyan lehet egy fájdalom jóleső???

Hát most már tudom, és köszönöm!

Lehet, hogy mégis volt(van)mit keresnem Köztetek?