A csütörtöki futás nem jött össze- elvégre valakiknek el kell kergetni a nemlétező telet! A gyerekeim vállalták e felelősségteljes feladatot farsang formájában. Miénk volt a meló könnyebb része: jelmezek, kaja, pia, zene beszerzése, majd hazafuvarozása... Már jöhet a tavasz!

Így a futás péntekre maradt. Kilenc kilométert akartam futni, s így második leghosszabb edzésemet töltöttem a futógépen. Szerencsére a két oldalamon egyfolytában váltották egymást a gyaloglók és kocogók, így nem volt olyan monoton.

A bemelegítő másfél kili után ráálltam 6 percesekre. Nehezebben ment, mint számítottam. A végére egy kicsit felpörgettem, majd a levezetés után leszállni is nehezemre esett. Ma még izomlázam is van, tehát szükségem volt arra, hogy kicsit gyorsítsak az átlagos kocogó tempómon.

Vasárnap megpróbálok kimenni az erdőbe, hátha bírja a torkom.

Péntek délután jött a meglepi a férjemtől: Bálint- napra kaptam egy wellness-hétvégét Szoboszlón, anyu pedig vigyázott a gyerekekre.

Laci egy dolog miatt aggódott: kibírom-e Edzésonline nélkül 2 napig?

Hát, minden jel azt mutatja! Sosem voltam ilyesmin, de megállapítottuk, hogy meg lehetne szokni. Gyógyvíz, infraszauna, finn szauna, gőz, svédasztalos reggeli, zenés-táncos buli. És még valamit megfigyeltem: mennyire nem foglalkozik a legtöbb ember az egészségével! A jelenlévők jó részére ráfért volna egy kiadós életmód-váltás! Lehet, én viszem túlzásba?

Vasárnap persze elmentünk a konditerembe, úgyis rég terveztük, hogy megmutatom hova járok heti háromszor. Míg én a gépet gyűrtem, férjem súlyzózott. Sokat nem bírtam futni, de a lelki békém helyreállt. Igazán szerencsés vagyok a családommal, kevesen viselnék ilyen jól a háziasszony sportmániáját!

Ráadásul a fiam is egyre ügyesebben úszik, előbb-utóbb a középhaladókhoz kerül.

Kiváncsian várom, meglesz-e a sok mozgás eredménye. Mármint influenzailag. Addigis: boldog Valentin- napot mindenkinek!

Nem tudok továbblépni! Futópad, futópad hátán... háromnegyed órák... próbálok emelkedőt beletenni, gyorsítgatni, de egyszerűen nem tudok mit kitalálni. Hosszúkat kéne futni, de ahhoz terep kéne,hisz másfél- két óra gépezés kész idegbaj!

Hiányzik az erdő, hiányzik a magányos csellengés a fák közt. Vagy társaságban. Már egy kutyának is örülnék!

Mikor lesz már tavasz? Jó, nem volt semmi tél. De akkoris! Egyelőre olyan dzsesszes a hangom ígyis, mintha két paklival színék naponta. Pedig csak 25-30 diákkal szívok, igaz, napi 4-5 órában.

Ha erre futnék kint egy nagyot, ismerem magam, máris bemutatnám, milyen az álomnő. Mos, mosogat, takarít, de nem beszél!

Szóval, mostanság depis vagyok, meg minden, de majd túllépek rajta.

Elégedetten nyugtáztam, hogy idáig sikerült a heti 3 edzést fenntartanom. Sérülés nincs,ízületek nem fájnak, torkom rendben. Kb. 20 kilit szaladozok hetente, hála a MÁV új menetrendjének és kis családomnak! Köszi!

Ami plusz bejött, az a szauna. Nem tudom, az influenzától megvéd-e, még hezitálok a védőoltással, de az élvezeti értéke fantasztikus. Már nem akarom mindenért agyonidegeskedni magam.

A következő hetekben el kéne kezdeni emelkedőn futni. Ha lejár a bérletem, Db. vagy Ladány körül nehéz lesz dombokat találni! Ráadásul ez megy a legnehezebben, tehát ezt kő erőltetni! Gyorsulni lehet terepen is (csak nem nekem...). Nomeg, a súlyokra is rá kéne vetnem már magam, de erre sosincs idő ! Szerencsére Sanyi bácsi úszáson előírta Lacikának, hogy kezdjen fekvőtámaszozni. Napi ötöt, hetente eggyel emelve. Hm. Ez még nekem is jól jöhet. Tehát mával anya és fia közös fekvőtámaszozás indul. Tapasztalatok rögzítése itt.

Igaz, tíz év múlva erre már nem lesz időm. Napi 24 órában fogjuk nyomni.... Bár lehet fél kézen is! A másikkal gépelve!!!