4 hozzászólásNem tudok továbblépni! Futópad, futópad hátán... háromnegyed órák... próbálok emelkedőt beletenni, gyorsítgatni, de egyszerűen nem tudok mit kitalálni. Hosszúkat kéne futni, de ahhoz terep kéne,hisz másfél- két óra gépezés kész idegbaj!
Hiányzik az erdő, hiányzik a magányos csellengés a fák közt. Vagy társaságban. Már egy kutyának is örülnék!
Mikor lesz már tavasz? Jó, nem volt semmi tél. De akkoris! Egyelőre olyan dzsesszes a hangom ígyis, mintha két paklival színék naponta. Pedig csak 25-30 diákkal szívok, igaz, napi 4-5 órában.
Ha erre futnék kint egy nagyot, ismerem magam, máris bemutatnám, milyen az álomnő. Mos, mosogat, takarít, de nem beszél!
Szóval, mostanság depis vagyok, meg minden, de majd túllépek rajta.
