Remélem mihamarabb meggyógyulsz, s a gondok tova tűnnek majd!

Gondok mindig is voltak - és lesznek is. Sokszor, amikor úgy érzem, most végre minden jó és letisztult körülöttem, lehet teli szájjal vigyorogni bele a világba - na, akkor kaptam a következő nagy pofont.

Tudod, azzal, hogy elindulsz és futsz pár lépést, csak néhány kört a pályán, többet teszel annál, mint kiszellőzteted az agyad és egyedül maradsz a csillagok alatt.
Azzal a pár lépéssel már tartozol valahová, egy csomó olyan ember közé, akik - talán Tőled csillagnyi távolságra - maguk is futnak - futunk. Legyen hát ez tényleg egy biztos pont.
Ha segíteni nem is tudunk, de futunk Veled - máshol, de talán éppen akkor, ugyanazok alatt a csillagok alatt.

Jössz ma este is? :)

Remélem, nemsokára megint futunk egy közöset, beszélgetőset, világgal megbékélőset. Addig is gyógyulj meg gyorsan :o)

Köszi a biztatást,tudom, a felhők felett mindig süt a nap!Sokkal jobban vagyok.Tegnap jött a Miku,így nem futottam, de ma a diákjaimnak tervezek egy kis Télapó-futást.Közösen.