2 hozzászólás...szóval ez a nyolcadik hét az új életben.
Tervezett edzésmunka, rendszeresség, kontrollált terhelés. Csupa új impulzus. 
A szűk keresztmetszetet egyrészt a sportra fordítható idő, másrészt a fizikai terhelhetőség jelenti. Az időfaktor eddig még nem okozott túl nagy gondot, de lesznek ennél húzósabb munkaszakaszok, feladatok is, amikor nincsenek üres esték, hétvégi délelőttök, délutánok.
Az Achilles-ín incl. Haglund-sarok, a térd... no igen, volt, hogy éreztem picit ezeket, de a minden futás végén pár percig végzett lépcsős excentrikus nyújtás(szerűség) remélhetően hat, illetve olyan extrém terhelés még nem volt, amely tényleg gondot okozott volna. Sőt! Tisztára gyorsul az ember fia, ha rendszeresen fut, többet bír távban és tempóban. Ki hitte volna... 
Tudom, még nagyon az elején tartok a ... miben is? Az "úton" még csak pár lépést tettem meg? Az út maga cél? Én nem annyira innen közelítek, de természetesen külön-külön és szimbiózisában is létezik út és cél, 2014-ben (de nem a 2014 km feltétlen ).
Anno -blogban is- felmerült, hogy mi is lehetne az, ami feldobja, megújíthatja a lelkesedést, motivációt adhat az elmúlt évek -mostanra már 13 év- (fejben)futásai után, valami új színt hozhat. Akkor szóba került egy maraton PB, a terepfutás világa, illetve az 50 km.
Nos, 2014-ben ezekből még egyik sem látszódik se célként megfogalmazódni, se csak úgy, észrevétlen megvalósulni, de sebaj, van még idő... hiszen ez még csak(!) a nyolcadik hét az új életben...