Rumi Misi barátom unszolására egy fehérvári team nevezett erre a versenyre: mateve, Szőke Tomi, jómagam no és Misu barátom. Aztán az idő, a sors úgy hozta, h Edit betegség, Misu kiküldetés miatt nem tudott elindulni.

A versenyről pár mondatot, hiszen nem egy "agyonreklámozott" esemény: A Vár a Hármas Blaskovics György szervezésében került sorra, immár ötödik évben. Eddig nem volt nevezési díj, a létszám limitált volt, 20-25 fő. A verseny egy maratoni táv, feladat Budán a városon belül a Budai hegyekre való felfutás, 1760 m-es szintkülönbséggel ((Várhegy -> Naphegy -> Gellért-hegy -> Széchenyihegy -> Kissváb-hegy -> Normafa -> János-hegy -> Nagy-Hárs-hegy -> Máriaremete -> Vár-hegy -> Fazekas-hegy -> Törökvész -> Mátyás-hegy -> Hármashatár-hegy).  Rajt a 0-ás kilométerkőtől, cél a Hármas-határ hegy teteje. Többsége aszfalt, de van benne némi terep is. Az útvonal kijelölése felfestéssel, szalagokkal volt megoldva, a húzósabb kereszteződésekben a lelkes, önkéntes segítők irányították az eltévedésre hajlamos futókat. 

A null forintos nevezési díjért cserébe a versenyzők az alábbi ellenszolgáltatást kapták: frissítés: víz (oxigénnel dúsított), banán, csoki, házi sütésű pogi (!), a befutók oklevelet, finisher feliratú pólót, mézessütiből készült "érmet" kaptak, az első három helyezett éremmel a nyakukkal távozhattak. Az első helyezett egy vándorserleget. Volt tombola, aminek a fődíja egy tandemugrás volt. Szerencsére nem én nyertem.

Akkor most jöjjön egy kis versenybeszámoló is:

Tomival kora hajnalban indultunk fel, hiszen a rajt is korán - 7-kor volt. Időben felértünk, nyugodtan készülödtünk, ismerkedtünk a futótársakkal. Voltak kedves ismerősök is (Krekács Laci, Sárosi Gyula), voltak akit már látásból ismertem. Egy közös fotózás után enyhén szemerkélő esőben rajtoltunk el. Az elején még vidám volt a társaság, a várkapu még zárva volt, ezáltal az utolsókból lettek az elsők, hirtelen én is dobogós helyen találtam magam:D:D Aztán egy ahogy egy várat be kell venni, oldalbejáraton hatoltunk fel. 

Nyugodt tempóban toltuk, hegynek fel - hegynek le. Az első emelkedőket ha nem is nevetve, de leküzdöttük. Aztán ahol emelkedő, ott lejtő is, amilyen durvák voltak azok, olyan durvák voltak lefele is. A combjaimba időnként belehasított a késelő fájdalom, ami még almádi hozamodványa volt. Enerváltnak éreztem magam, vhogy hiányzott az eddig megszokott "frissességem" sajnos. Igyekeztem magam összeszedni, elvégre futni jöttünk, nem nyafogni. A terep rész többnyire lefelemenetben volt (János-hegy, Hárs-hegy),bizony kellett kapaszkodni a fákban, a köves, sáros talajon nehezen lehetett futni. Persze azért voltak sík terepek is, ott rendesen megnyomtuk Tomival, vhol be kellett hozni a meredeken való erőltetett gyaloglást. A 25 kilis  frissítőnél futottam össze Krekivel, igaz Ő már a 30-as frissítőt támadta meg (ugyanott volt). Nemigen értettem, de aztán az út folyamán leesett: csináltunk egy 5kilis kört ütős emelkedős utcákkal tarkítva. Volt lépcsőfutás is fel-le, egy-két szakaszon nem láttuk a lépcső alját, annyira meredek volt - lefele. Azt már láttuk, h öt órán belül nem érünk be, de a cél valójában 5-6 óra között volt. A legaranyosabb beszólás az uccsó két kili előtt volt: bájos segítő, bájos mosollyal: itt menjetek fel a hegyre (terepen), egy kis meredek, utána már futható... :) Tomival megcsak kerestük a futható részt. Aztán a  cél előtt utolsó 200 méterrel meg is találtuk:). Célszalag, lelkes taps, gratulációk. A cél, a táv teljesítve, 5:08. 

Egy kis szünet, megvártuk a többi befutót, átöltöztünk a hegyen található kis étteremben remek, átmelegítő csülkös-bableves. Közben Misu barátomnak egy sms, ami két szóból állt - nem részletezem:):) Vidám hangulatú eredményhírdetés, móka, kacagás. Krekiék voltak olyan aranyosak, h visszavittek minket a Clark Ádám térre, majd sitty-sutty Tomi és a kis Suzuki hamar haza is repített.

Összességében egy remek hangulatú verseny volt, örülök, h részt vehettem rajta, csak azt sajnálom - és nem kicsit, h Edit és Misu barátom nem lehetett velünk. Remélem jövőre is megrendezésre kerül, én a szívembe zártam ezt a versenyt, szeretnék ott lenni a következő rajtnál is.