Az az őrület, hogy amikor nekikezdenék rendszeresebben futni, mindig közbejön valami. :(

Mondjuk most lehet, hogy kicsit eszetlen is voltam, amikor a szokásosnál is hosszabb, utolsó futásom alkalmával a végén ráadásnak iramjátékoztam is - ami nem tett jót a tüdőmnek a hidegben, és azóta köhögök. :-(

Emiatt még ezen a héten sem mertem futni, amúgy a többi akadályozó körülmény már megszűnt.

Talán ha jön a tavasz.. vagy ha elmúlik ez a köhögés végre.

Viszont ma jó sok mászkálnivalóm volt, és amíg a lányaim cserkészkedtek, addig se volt kedvem megülni, és abban az 1 órában is sétáltam- szóval összejött kb. 17km gyaloglás ma!!! Több lehetett, kevesebb nem..

Sokszor gondoltam rá, hogy ez azért ciki, hogy egyedül nem merek lemenni a Duna-partra, így aztán most lementem, nem is egyszer, kétszer is. És be kellett látnom, senki és semmi nem tör az életemre, még ha nem is járnak ott ilyenkor nagy tömegek. :))) Még az aluljáróban sem. Szembenéztem a félelmeimmel. :) Máskor remélem már nem lesz mivel.. Mindenesetre a sok séta is jót tett, meg talán ez a "szembenézés" is, lelkileg. Nem vagyok a topon mostanság. :-/ Ezért is kéne a futás.

Abban bízom, hogy ez a sok gyaloglás is segít, hogy ha végre futni kezdek újra, jobban menjen- főleg a távokat tekintve, jó lenne 6-10km-eket megtenni alkalmanként, 4-5 helyett.