Nem szabad romantikus krimiket olvasni, ha ilyen hatással van Rád. :))

Az a baj, hogy nem sokkal távolabbi, másik erdőrészen korábban gyilkoltak már meg futólányt. Én pedig nem vágytam ebben a formában sem hullazsákba, sem címlapra kerülni. :/

A tópart ugyan forgalmasabb volt (emberek és nem autók által), szóval nagyobb biztonságban éreztem magam és százágra sütött a nap, és ezt sem adtam volna semmiért :)

Ja, így érthetőbb... maradok a medvénél, az 'én erdőmben' csak az van. :)

Hát, a medve tényleg nem túl romantikus. :P

Edzésnaplódat nézve azért elég karcsú lett a készülés, én egy heti 40-50 km-t rászántam volna októberben. Bár ennyiből még épp lehozható. Az azért jó, hogy volt benne egy 22-es hosszú - nekem az ilyenek maradtak el, utolsó 4-5 km-en éreztem is a mostani erdei félmaratonomon, meg igazából a szeptemberin is. Szóval érdemes nem elfutni az elejét jövő hétvégén. ;)

Usziban szerintem hármas levegővel érdemes menni, azzal még haladni is lehet, asszimetrikus se lesz a terhelés. Ötössel hosszabb távon csak nagyon visszafogottan lehet haladni, főleg, ha ritkán úszol, nem szoktatod magad a spéci levegővételhez.

50km-es hetekből (jó, nem másfél hónap alatt, de) akár 1:45-öt is tudnék (tudtam régen) futni.
Igazából a motivációrendszer csúcsán nem a 2:00-s félmaraton volt, hanem, hogy rendszeresen eddzek és fussak hétvégente hoszabbakat - a cél ehhez alakult.

Az úszással kapcsolatban pont az a bajom, hogy én a 3-as levegővel nem haladok, meg egyáltalán nem haladok, ha levegőt veszek, ezért gondoltam praktikusnak, ha azt ritkítanám. De majd alakul, csak igen, kevéssé rendszeres edzésekből lassabban.

..elég karcsú felkészülés?
Minden relatív, ha a nyári WizzAir-emre gondolok. :)
Hauanita nagyon okosan és ügyesen készül, ez kétségtelen. :)
Hajrá, hajrá!

Köszi, Amatőr!!
Őszintén szólva picit rosszul esett nekem is necromedve beszólása, de utána azt gondoltam, hogy ha csak úgy belenéznék valakinek az edzésnaplójába, akkor valszeg ugyanezt gondolnám. (Más kérdés, hogy nem biztos, hogy be is szólnék az illetőnek, de mások vagyunk :)

Ugyanakkor meg tényleg az van, hogy nem pont úgy van a motovációs rendszer, ahogyan az - esetleg - egy-egy bejegyzésből kiderül.
Az alapelképzelés szeptemberben, amikor csak nem bírtam visszaállni a rendszeres heti 3 futásra, az volt, hogy csinálok egy hónapos állóképességfejlesztést október során. Ez volt az az a rész, amikor egy hónap alatt szép fokozatosan megemeltem a hétvégi hosszúfutások távját 10 km-ről 20-ra (illetve végül fölé). Amikor ez az elhatározás - egyébként mindentől függetlenül megszületett - akkor jött futótársam a félmaraton ötletével, ami ebbe a rendszerbe szépen beleillett. Arra gondoltam, hogy ha az októberi távnövelés után novemberben még tudok csinálni pár gyorsító edzést, akkor kiléphetek a 6-on kívüli jelenlegi komfortzónámból és újra 2 órán belülre kerülhetnék félmaratonon. Ez azért nem egy elvetemült elgondolás szerintem.

Necromedvének akkor lenne jogos a hozzászólása, ha _fontos_ lenne számomra a fémaraton időeredménye. De nem az, csak egy támpont. Csak az fontos, hogy azt a három edzést, amit munka, napi közel 3 órányi ingázás, ilyen-olyan elintéznivalók, más programok, más hobbik, utazás, család és egyebek mellett jó érzéssel meg tudok csinálni, azt tényleg meg is csináljam. Mert érzem magamon (bármennyira is lustaságnak tűnik és nyilván az is), hogy hajlamos vagyok magamnak önigazolni adott esetekben. Nem megyek ki szívesen, ha hideg van, ha sötét van, ha fáradtabb vagyok, ha szorosabb az időbeosztás és ebből hosszú listát tudnék írni. A félmaraton most arra eszköz tehát, hogy megcsináljam ezeket az edzéseket, amik leggyakrabban tök jól is esnek, ha sikerül elindulnom.

Hogy a félmaratoni távot - normál esetben - gond nélkül tudom teljesíteni, arra azért elég jó ígéret a két héttel ezelőtti 22,5km. Szóval a kérdés igazából az, hol áll meg az óra a végén, de pont ez az, ami érdekel persze, de annyira nem mozgat, hogy még többet, még jobbat akarjak. Egy a célom jövő hétvégén, hogy úgy érjek célba, hogy élveztem a futást :) Legyen az 2 órán belül vagy kívül.

És persze edzők/szakemberek nyilván vitatnák, mennyire készülök "okosan és ügyesen", de tény, hogy fokozatosan és viszonylag állandó rendszerességgel teszem, az én matekos agyam logikát és rendszert is talál bele, szóval jó eséllyel maradandó károsodást nem okozok magamnak és ez a lényeg. Hobbifutók vagyunk, az ég szerelmére és tényleg csak az a fontos, hogy örömmel és egészséggel csináljuk. Nekem ennyi okoz örömet mostanság, nem a több km, de cserében nincsennek is irreális elvárásaim a projekttel szemben.
Kicsit hosszú lett, de jól esett kiírnom magamból. Mert valóban némileg igazságtalan megjegyzés volt.

Medve sztem nem 'beszólni' akart Neked, csak ilyen a stílusa 'nekije'... :) Engem is folyton nyüstölt régebben, de már feladta, mert látta, hogy falra hányt borsó, és rövid gyorsak helyett, hosszú lassúakat döcögök, és ez jó nekem, amit viszont ő mai napig nem ért, úgy érzem... :D De azért kedvelem, mert jó fej, hidd el, csak a segítő szándék hajtja... :D