Már egy hete mondogatták a srácok, hogy a mai napon NIKE cipőteszteléssel egybekötött 5 kilis felmérő lesz a Ligetben 10-től. Először biztos voltam benne, hogy ki fogok menni, aztán mikor majd' egész héten fájt a sípcsontom, lemondtam róla. De aztán tegnapra már teljesen rendben is voltam, mellesleg úszni se tudtam volna elmenni, mert ott meg meccsek voltak, úgyhogy kigondoltam, hogy a felmérőre nem megyek ki, mert képes és hajlamos vagyok újra szétverni a lábamat, megamúgyis, franc se tudja, meddig esik jól aludni, aztán még reggeli, és csak utána tudok futni, és semmiképp sem akartam ma is órára kelni. Mondjuk aztán, ha nagyonkicsit erőlködtem volna, az időtényező nem lett volna gond, de inkább csak óvatosan ébredeztem :), de 11-re futáskész állapotokba kerültem.

Amúgyis mehetnékem volt, hisz sütött a nap. Hétágra. :))) Akár egy hete, kár lett volna a délelőttöt itt benn tölteni, szóval irány a liget. A NIKE kamion kinn volt még, és kaptam is cipőt, és miután egy félverseny cipőt kértem, egy fekete alapon rózsaszín elemeket tartalmazó LunarSwift fantázianevűt. Ilyet konkrétan:

Hááát, lehet megszólni érte, de nekem fapados volt a cipő külsőre. Pedig így képen nem néz ki rosszul, de valami hiányzott. Ehhez az érzéshez társult, hogy a cipő - nyilván félversenycipőhöz méltán - nem csillapított olyan jól. Ettől függetlenül, teljesen jól lehetett futni benne, csak úgy vittek a lábaim, hiszen az első ligetben futott kör 5:20 körül ment. Mondjuk már ligetbe kifelé is azt éreztem, hogy könnyedén futok, és gyorsabban haladok, mint a szokásos laza, mondjuk ez lehet a múlt heti hosszú és az azt követő pihenés szuperkompenzációja. Mindazonáltal ezen a ponton felmerült, hogy akár egy gyorsabb kört futhatnék is benne, hamár félversenycipő. Egy körtől csakmár nem lesz bajom, gondoltam, és amúgyis magasabban volt a motivációs küszöböm a sportolókkal körülvett környezetben, a napsütésben, mint tegnap este vagy ma reggel. Azért gyors kör alatt már a lelkesedés csökkent, szóval nem téptem magam, így lett a kör 4:40-45 közötti, nemtom mennyi, mert olyan halovány már az az 1000m-es rajtvonal... De ez is mindegy. Aztán kocogtam még egy levezetőkört benne, aztán vittem vissza a cipőt. Annyira nem figyeltem stabilitást, meg ilyen egyéb szempontokat, főleg, mert nekem nem elég kényelmes a cipő, bár mint mondtam, gyors, és azt csak utólag érzékeltem, mikor visszavettem a Pumát, hogy ennek magasabb a talpa, ami viszont így utólag belegondolva, tökre bejött valamiért. 
A futás után még kitöltettek velem egy kérdőívet, amelyben sportolási/futási szokásaim iránt érdeklődtek, hányszor futok egy héten, hány utcai futóversenyre megyek egy évben, ki a kedvenc atlétám, és hasonló okosságok. Meg kérdeztek adataimat, amik által aztán bekerülök majd a kis adatbázisukba, amit kíváncsi vagyok, mire akarnak felhasználni.
Mondjuk arra a kérdésre, hogy bejött-e a modell, azt válaszoltam, hogy nem. Nekem aszfaltra ennél puhább kell, és továbbra sem engedhetem meg magamnak, hogy több cipőm legyen párhuzamosan, olyan szinten meg tudok futni, hogy érdemes legyen csak a gyors edzésekre/versenyekre külön félversenycipőt tartani. Viszont pont a fentiek miatt nem is szoktam ilyen modellt próbálni, arra viszont épp jó volt ez a kinti négy kör.

Hát így. Aztán még kocogtam egy kört a Pumában (hogy az de bumszli volt megint utána a lábamon, és milyen furcsán lapos volt a talpa!), aztán jöttem haza. Elfáradtam, de sütött rám a nap, imádtam a jóidőt!! :)))