Az előző hétvégén Nógrádsipeken töltöttük párom szüleinél. Még nekem - az alpo aljáról - is szokatlan, hogy az ember kiléőve a házből az erdőben áll, előtte egy 25 %-os meredekségű domboldallal. Terepfutó paradicsom ez nekem, engedtem hát a kisértésnek és nyakamba vettem a dombokat.
Hála a kegyetlen mennyiségű csapadéknak a fák alá beérve olyan sár volt az úton, hogy haladni is nehéz volt. Aztén a mezőkön már a nep jórészt kiszárította a talajt. Rendesen kifárasztja az embert az ilyen.
Mindenesetre felérve a gerincre a táj kárpótolt a dagonyáért. Mindenfelé méregzöld dombok, a falu kicsiben, zöldellő mezők, tarka virágokkal tűzdelve. (képek az albumban! (sajnos csak telefonnal készültek))
Levezetésképpen túráztunk egyett a családdal Hollókőbe. Hasonlóan gyönyörű!
A másik futásom a sárra való tekintettel a Sipek és Varsány közötti szakaszon zajlott, hasonlóan dimbes-dombos viszonyok között. Na ezt azért már megérezte a térdem, nem kéne erőltetni ezt az aszfaltos dolgot...
A tegnapi (csütörtök) futásom 15 perc után nagyrészt véget is ért. Megint csak a sarat kerülgetve sikerült egy fűcsomó szélére lépve a bal bokámat megándítani. Ma már sokkal jobb, az úszást is bírta. Jegelés, kalcium-magnézium, meg persze az elmaradhatatlan omega3 mellé még egy kis energiát is kaptam páromtól reiki formájában. Elég hatásos kombináció, úgyhogy holnap megyek futni :)
térdízület vs. Nike félmaraton
Nógrádi dombok és egy félrelépés
acslacci | 2010-05-28 16:50:30 | 1 hozzászólás
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
ez elszállt!...mármint a hozzászólásom!!!
Herencsénybe nőttem fel-most 55 km-re lakom,de még mindíg Nógrádban,és imádom azt a környéket!!!!!!
A túraútvonalak száma kimeríthetetlen!!!!