Első kocogás a karácsonyi szénhidrátfeltöltés után. Kissé elnéztem a hőmérőt, ugyanis rápillantva úgy láttam(a kissé párás ablaküvegen keresztül), hogy picikével a plusz 5fok jelzés felett áll a higanyszál. Ennek megfelelően, rövidnaci, technikai póló, vékony polár felső szerelésben indultam útnak. Az első tócsánál rájöttem, hogy valami tévedés lesz, ugyanis jól látható jéghártya volt rajta....

Végül nem fáztam, csak a kezeim kezdtek kicsit dideregni amikor egy kis szellő támadt, mert a polárfelső ujja nem volt elég hosszú ahhoz, hogy behúzzam a mancsomat. Az utcán lézengő néhány ember viszont egészen érdekes arccal meredt rám. Akárcsak három szabadlábon kószáló közepes méretű kutyus, akik szerencsére csak ugatással nyilvánítottak véleményt.

Bemelegítő kocogás után kényelmes tempóban szaladgáltam kicsit a környéken, aztán a szokott 1km-es "körhöz" érve kedvem támadt egy kis tempóhoz. Megnyugtató volt, hogy meghalás nélkül ment a 4:33 :) Utána csiga tempóban levezetés hazáig. Nem mindig nyújtok következetesen, de most jólesett a főbb izomcsoportokra kiterjedő nyújtózás, különösen a vádlik tűntek kötöttebbnek a szokásosnál.

(Hazaérve megnéztem a nyűves hőmérőt. Hát nem mínusz kettőt mutatott a nyavalyás? Valószínűleg a nulla felett lehetett egy csöppel amikor elindultam....végülis csak 5 fokot tévedtem  ) 

Kivártam, amíg hiányozni kezd a futás és nem csupán kósza vágyakozást érzek utána, hanem örömmel cipőt ragadok és kirongyolok futni egyet. Ma megtörtént. Rövid kocogás lett csak belőle, de így is jólesett. A mezítlábazást még tanulmányoznom kell, valahogy nem tökéletes a talajfogásom. Persze a hőmérsékletnek köszönhetően kb 200méter után már nem is érzem, mikor és hogyan érek talajt :D

 (szerk., mert reklamáltak ;-) 

   csak párszáz métert kocogtam mezítláb, a futás többi része természetesen cipőben történt. Annyira azért nem vagyok lökött hogy kilométereket mezítlábazzak a fagyott talajon :)