Ma nekilendültem egy nagyobb távnak (nekem nagy így januárban) Teltek-teltek a kilométerek, meditáltam közben, kerékpárúton futottam, majdnem le is tarolt egy robogós. Hogy mit keresett ott azt nem tudom. Aztán el is értem Szentkirályra. Itt bevettem a 180 fokos fordulót és elindultam visszafelé, amikor is megakadt a szemem egy nagy Penny MArketes zsákszatyron, fennakadt egy fán. No nem bírta a szemem a látványt, le kellett vennem, gondoltam majd segítek a természetnek ennyi a minimum, azok után, hogy kizsákmányoljuk. Teltek  a percek, nézelődök, kezemben a szatyorral, egyszercsak egy pillepalack. Ha már nálam a szatyor, ne vigyem üresen alapon azt is begyűjtöttem. Mire beértem Veszprémbe 12 pillepalackot , 3 csipszes zacskót és egy dísztárcsát gyűjtöttem be. Elkeserítő. Mindezt egy 5,7 kmes szakasz alatt. Én nem tudom hogy kerül ki ez a sok szemét az utak mellé, illetve a városok környékére, de szégyellje magát mindenki aki kidob ilyet a kocsiból, vagy menet közben kihajítja az ablakon. Így a ma reggeli kocogás jó kis ökofutássá alakult. Veszprémben aztán néztek az emberek ahogy egy telitömött Pennys szatyornyi szeméttel végigcsörögtem a szelektív gyűjtőig. Ha már egy ember megértette mit csináltam a bámészkodók közül már megérte. De hiú ábránd sajnos..

Reggel felkeltem 6 kor és nekiálltam a reggeli teendőimnek, tervezgettem a délelőttöt, mit és hogyan lehetne hasznosítani. 3/4 7kor  még mindíg sötét volt. Kissé elbizonytalanodtam a reggeli futást illetően, de amikor kinéztem alaposabban, láttam hogy minden tiszta fehér és esik a hó. Végre. Olyan mintha el lenne csúszva az időjárás egy hónappal. Már évek óta figyelgetem és rájöttem, hogy egyre később érkezik az első hó és van hogy még márciusban is esik. Gyermekkorom 60-70cmes hórétegei méteres hótorlaszai pedig már a múlté sajnos. Emlékszem egyszer csak úgy tudtam eljutni az óvodába, hogy a hótoló mögé besoroltunk anyával és mögöttünk is jött a többi szülő a csemetéjével..No de a havon megörülve felrántottam a cipőmet és nekilendültem, az utóbbi idők legjobb reggeli futását produkálva. (jó futók ne nézzék az időmet) . Ez már valami. Felsejlik bennem a dupla ironman gondolata ilyen produkció láttán :) persze nem egyben.

Ez a szezon valami egészen unikálisan keménynek igérkezik, nagyon meg kell terveznem, hogy egyrészt mit bírok el fizikailag és mit anyagilag is. Mindenesetre ilyen még nem volt, hogy szelektálnom kell a hazai ironmanok és 70.3ak között, hogy melyiken nyírjam ki magam 2012ben. Remélem a mennyiség nem megy majd a minőség rovására, mármint rendezés szempontjából.

A munkahelyen is megoldóni látszanak a legfőbb problémák, nevesítve a cég úgy néz ki, kompenzálni fogja a kafetéria kiesésünket, elbocsátás sem lesz, egyedül a főnök fizetését veszik vissza amit ő persze személyes sértésnek vesz, de azt már nem látja meg sajnos, hogy mik mennek rosszul a vezetése alatt és min kellene javítani. No nembaj, majd hátha átragasztom rá a belőlem áradó pozitív energiát ma. A személyi konfliktusok "ehavi" köréből hála az égnek most sikerült kimaradnom. (az utóbbi 3-4be sajnos belekeveredtem, vagy mint központi figura, vagy magával rántott valaki).Még a többi dolgozónak kellene egy kis emelést kiharcolni a vezetéstől és a január hónapom ezzel tökéletes is lenne. Már terveim is vannak, lehet hogy a mai határtalan enrgiámmal neki is vágok, ma egyszerűen nem jön be kudarc.