Az edzésnaplót nem akartam ezzel terhelni, mivel nagy hiba, de nem jegyeztem fel a tábor összes napján, hogy mit csináltunk. De a nagyját leírom, mert nem volt könnyű hét, az biztos.

Július 6-án indultunk reggel. Kipakolás után leült az egész csapat, és elmondták az edzők, hogy kemény hét lesz. Napi két edzés, minden reggel futás, minden nap kondi. Elmondták, hogy nem muszáj végigcsinálnunk, ha fáradtak vagyunk, vagy úgy érezzük, nem bírjuk, szóljunk, és pihenhetünk. Ezek után kinek nem lett volna bűntudata, ha kihagy egy edzést. Elmondták azért azt is, hogy ez a tábor a mi fejlődésünket szolgálja, ezért próbáljuk meg végigcsinálni.

A beszéd után el is mentünk öltözni, majd vízreszálltunk. Ismerkedtünk a vízzel. Hétfőn még csak párosban eveztünk, a többi napon már egyesben mentem - miniben. Neszmélyen egy kempingben szálltunk meg. Szembe volt a Kis-Duna, de volt medence, röplabda pálya, foci pálya, és egy 600 méteres kör, ahol minden reggel (kedd, szerda, csütörtök, péntek) 6-kor, vagy későn ébredőknek 7-kor 5 kört kellett lefutni. Ha 7-kor mentünk futni, azt hiszem dupla annyi zsír égett le a 3 km alatt, mivel már akkor nagyon meleg volt. A futás után, mindenkinek egy kis regenerálódás következett a reggeliig, volt, aki elment zuhanyozni, volt aki visszaaludt. A reggeli kb. 8-kor volt mindig, körbeültünk két asztalt, és amit az edzők vettek kiraktuk, és mindenki ehette, amit akart. Volt virsli, tojásrántotta, kenyér, kalács, zsömle, lekvár, nutella, zöldségek, szalámik, sonkák, müzli, tej... sorolhatnám. Nem éheztünk az biztos! :) Ismét egy/másfél óra regenerálódás és emésztés után jöhetett a délelőtti vízreszállás. Volt amikor sokat eveztünk, volt amikor sokat és lendületesen, vagy sokat iramokkal/rajtgyakorlatokkal, vagy keveset iramokkal/rajtgyakorlatokkal. A szerda volt az egyetlen kivétel, amikor lerobbant a motorcsónak, és kiküldtek nulla edzés után, hogy menjünk medencézni. Nagyon furcs volt, hogy nem voltam elfáradva. Viszont délután már el is múlt ez az érzés. Mindegyik nap - kivétel nélkül - a délutáni edzés volt a nehezebb. Fáradtan, punnyadtan, a nagy melegben vonszoltuk le magunkat a partra melegíteni. Minden nap volt kondi - vagy déélelőtti edzés után, vagy a délutáni után, de nem maradt el. A kondi volt, hogy 5 körös volt, futás-kondi-futás-kondi... Volt, hogy csak erősítés volt. Ilyenkor fekvőtámaszoztunk, négyüteműztünk, könyök támaszos láb terpesz-zár, hasaztunk súlyokkal ill. súly nélkül, ketlebeleztünk, súlyt emeltünk-toltunk. Röviden: izzadtunkelfáradtunkmeghaltunkdetúléltük:) Volt olyan edzés, amikor kereszte, a túl oldalra kellett evezni a Dunán, ami nem volt könyű, mert vitt a sodrás jobbra, szóval előre is kellett menni, és balra is. Oda-vissza a Duna 1 km volt. 5 kör volt, minden 1 kör után volt 1 kör futás, + erősítő gyakorlatok. Ez volt a kedvenc edzésem! Bár tiszta iszap volt mindenem, és hordoztam magammal a vizet a ruhámban (mert beszállásnál beborultam) és a hajómban, végig csináltam az 5 kört. Szombaton már csak délelőtt volt edzés. Eveztünk egy lendületeset, aztán elbúcsúztunk a víztől. 

Minden nap kb. 1 órakor ebédeltünk, és 7/8 órakor vacsiztunk. Vízreszállás délelőtt általában 9-10 között volt, délután pedig inkább 5-6 órakor, amikor már nem volt az a dög meleg. De volt!

A hét végén igen, büszke voltam magamra, de tudtam, hogy mehetett volna jobban is. Hálás vagyok a csapattársaimnak, hogy ott voltak, és akár szó nélkül, de segítettek talpon maradni. Hálás vagyok az edzőimnek, akik tudták, hogy mikor kell megdicsérni, és tudták, hogy mikor kell motiválni a "mi van veled" kérdéssel. Hálás vagyok azért, hogy megdicsértek, hogy nem dicsértek meg. Idézem: "szálkásodtál" "fogytál" ("kurva jó színed lett") "csak úgy suhantál a vízen" "nagyon jó vagy, mindig elöl mész"

Nem mondom, hogy könnyű volt, mert nem volt az. A kezem szétment, a karom minden edzésen fáradtan viselkedett - de végigcsináltam. Fejlődtem. Pénteken délután 2-6-ig aludtunk, valamelyik reggel futás után visszaaludtam - reggeliztem - edzésig visszaaludtam. És amikor felkeltem, olyan voltam, mint a mosott szar. Meg is kaptam. Ez is motivált!!!

Egyébként ha diagramot csinálnék, az energiámról/kedvességemről/tűrőképességemrő, olyan szépen zuhanna lefelé. És ha diagrammot csinálnék a fáradtságomról/alvásigényemről, olyan szépen szökne az egekbe. - De ha mindez nem így lett volna, akkor nem is igazi edzőtáborba voltam.

Nem tervezek előre, de remélem jövőre ugyanígy írhatok majd arról, hogy milyen kemény volt! Addig pedig, fejlődünk az edzéseken! Amik ugyanolyan kemények, más hangulatúak, de ugyanolyan kemények. Ha nem, az baj.

Köszönöm, ha elolvastad! :)