Sepi montiját fel kellett végre avatni rendesen, így bementünk a nagy gödi erdő kellős közepére.
Tartottam a terepbringázástól de el kell ismernem: ezt a mait élveztem! 

Volt mély, elakadós homok és sáros traktornyom is, de azért többnyire kemény, jól tekerhető, csak kissé hepehupás talajon mentünk, kevés szinttel. A Göd-Csomád-Göd körünket mentük, pici kerülővel, mert kérésemre nem vállaltuk be a termetes kóbor ebbel a találkozást. Odafelé inkább csak a túlélésre (csak el ne essek..) koncentráltam. Sepi mindenhol beleküldött a mély homokba, mondván ott lehet igazán gyakorolni. Utólag azt gondolom, csak szivatni akart :o) Visszafelé már bártabban tekertem, és párszor átléptem a 20km/h tempót.

Tapasztalat: terepbringázni szórakoztató de piszok fárasztó. Jó, hogy nincs szembeforgalom így egymás mellett lehet nyomulni. Jó, hogy a változatos terep pillanatonként más-más feladatok elé állít, folyamatosan koncentrálsz, így szó nincs unatkozásról. És szép a környezet. De már most külön-külön érzem minden izmomat - és félve várom a holnap reggelt. És akkor ez csak 20 kili volt, szinte vízszintesen. Van még hova fejlődni :o) 

Úgy tűnik, sikerült találnom egy lelkes jelentkezőt, aki megpróbál tanítani nekem némi gyorsúszó technikát. Április első hetében kezdünk. Uff.

Ilyen volt a mai futásunk:

Több hetes válogatás és próbálgatás után el kellett fogadnom a tényt: ekkora csuklóra nem gyártanak olyan pulzusmérős órát, amilyet én szeretnék. így kicsit engedtem az elvárt funkciókból, kicsit megalkudtam a mérettel, és megszületett a kompromisszum: Timex T5C401. Majd mindent tud, amit szerettem volna, egy dologról mondtam le kicsit fájó szívvel: a 100 tárolt köridő helyett csak 30 lesz. Sebaj, maratont úgysem tervezek mostanság. Alig várom, hogy megfuttassam, addig is megmértem a gépelős pulzusomat: 52 :o)

Ma gimnasztika órán egy új nyelvet kezdtünk tanulni. Értetek ti rajzírásul? Én most tanulom az első szavakat. Még sok a szóismétlés, döcögnek a határozók, de talán a terpeszállást már le tudnám írni az új közös nyelven. 

Ja, és igenis kell hozzá rajzkészség!!! Ők például kimondottan csinosak lettek:

Kellene a nyakamba kötnöm egy naptárt. Akkor nem téveszteném el állandóan a dátumokat és nem ígérném el magam egyszerre háromfelé. Sepi a hétvégén megvilágította nekem, hogy a Debrecen Maraton napján nem is vagyunk itthon. Bakker. így most marad egy laza futás a Völgység félmaratonon jövő hétvégén. És talán áprilisban a Vivicitta, bár arra meg unokaöcsém keresztelője szerveződik pont rá.. 

Egyébként pedig örülök, hogy 200.000 lett és örülök, hogy 1000 is lett és örülök, hogy 4 napig mégse egyedül :o) 

Tegnap tankönyv beszerző körúton voltam. A tesi egyetem jegyzetboltja tetszett! Nem bírtam ellenállni a kísértésnek, és rákérdeztem, hogy vannak-e futós szakkönyvek. És olyan magától értetődően sorolták, hogy milyen könyvek vannak ebben a témában. Végül ezt nem volt erőm ott hagyni :o) Beismerem, a közgázon sose éreztem ezt a kellemes izgalmat jegyzetvásárlás közben..

No, kérem, ez itt az előző blogbejegyzés kapcsán kialakult beszélgetés folytatása:

A short és póló is megteszi  - ugye, lányok? :o)