Hát, belefogtam. Ez az első napom és bár viccesen hangzik így néhány óra után, de még nem vagyok éhes. A fene tudja, hogyan csinálja ez a lötty, de még nem mordult meg a gyomrom. Azon gondolkodtam, most olyan lehetek, mint a szarvasbogár, aki a fák nedveit szívogatja... Nagyon abszurdnak tűnik ez a 10 nap szilárd kaja nélkül, de ez a méregtelenítő kúra erről szól. testi és lelki pucolás, olyan nagytakarítás-féle. Úgyhogy most én vagyok saját magam "Magdianyusa"; otthonkában, kendőt a fejen megkötve, kézben a tollseprűvel járkálom végig a saját testem bugyrait és ciffezem a belémragadt mocskot... egyébként jogos a két pont: ha az ember minden nap lezuhanyozik, mert a bőre piszkolódik, akkor mért is nem tisztálkodik belülről? Mellékesen lemértem magam, 63kg vagyok. Állítólag ebből is fogok veszíteni, az viszont nem baj, sőt... majdcsak visszanyerem korábbi emberi nyúlformámat :)

A reggeli laza kocogástól nyirmog az achilleszem... ki érti ezt? A Bébun sokkal nagyobb terhelést kapott és javult tőle (kivéve az utolsó napot)... vissza karok menniiiiiiii!!! Kicsit rajtam csüng a szomorúság, hogy vége van, megint várhatunk egy évet.

Este buli van. Jó lesz, odamegyek, leülök a többiekhez és iszogatom a csodalöttyömet... de nem adok ám nekik, hiába fognak annyira irigyelni :))

na szép napot mindenkinek, még mindig itt a gyönyörű ősz. Az előbb három széncinege csiporgott az erkélyen. Rászálltak a mogyorós kriglimre és szemlátomást nagyon buzgón küzdöttek a benne lévő, de számukra túl nagy falatnak bizonyuló finomságokkal :) Megyek és viszek nekik napraforgó magot, azt félcsőrrel lekezelik :)