Farkas remekbe szabott beszámolóját olvasva, kedvet kaptam, hogy az egyik múlt heti futásról irkáljak. Bár nem voltam a legpihentebb és a héten már volt egy hosszabbam, mehetnékem támadt. Késön is keltem, bevásárlás, reggeli, összepakolás, és az idö már 11 óra felé járt. Amikor elindultam még ragyogó napsütés volt. Eszembe jutott, hogy nincs nálam nagyon pénz, így tettem, egy kitéröt, hogy egy megfelelö automatát találjak. Mire Békást elértem kissé szitált az esö. Budakalásznál az ártéri erdöben örömmel állapitottam meg, hogy a hordalékot letakaritották a kerékpárútról. Nem siettem, kényelmesen lazán futottam, néha egy kis sétával, elvégre egy könnyü futókiránduláson voltam. Szentendrén és Leányfalunál a szokásos pontokat igénybevettem frissités és a készleteim utántöltésére. Leányfalu végénél a kerékpárút elfogyott a 11-es úton mentem tovább. Tahitótfalun gyorsan átértem. Innen már annyira nem volt az út ismerös, hamarabb visszaszoktam fordulni. Egy nyúl átrohan az úton, beugrik az árokba és ott lapit. Elfutok mellette, a minimális távolság miatt, szerintem lett volna esélyem elkapni. Menetközben elmerengtem a nyúl konyhai hasznositásán. Dunabogdányhoz közeledve észreveszem , hogy újra van kerékpárút. Ott folytatom. Bent a faluban az út kiment a Dunapartra. A kemping mellett, megállok egy sörre. A pultoslány kérdezi honnan-hová. A válaszomon meg se lepödik. Én viszont rájövök, minél messzebb vagyok Pesttöl annál olcsobb a sör.Hamarosan újra a föúton folytatom. Jó érzés volt Visegrádra befutni. Nézelödök, sétálok elintézek egy telefont. A komphoz érve elgondolkozok menjek még tovább, vagy inkább haza. Folytatom. Nézem egyik táblán Esztergom 21km, 50 méterre a másikon már 23 km.??? Az órámra nézek számolok. Ha nem állok meg és egy elfogadható tempót futok világosban beérek.Már nem vagyok friss, és sietni sincs kedvem, de azért továbbindulok. ,,Némi kocogás,, után átérek a szomszéd megyébe. Dömösön még átfutok, de a település túlsó végénél lévö buszmegállónál megállok és döntök. Ideje hazamenni. Bö félóra múlva jön csak busz, kicsit bosszankodok, fel-alá járkálok a megálloban. Eltelik már több mint egy óra, már a következö busznak is rég oda kellett volna érnie de semmi nem jön. Ezzel az erövel tovább is mehettem volna, vagy akár vissza is indulhattam volna futva egy darabig. Legalább negyedóra késéssel jött a második busz. Apróbb öröm, hogy az Újpestre ment így megúsztam egy átszállást. Kicsit aggodtam, hogy a másfél órás üldögélés alatt nagyon lemerevedek. De felesleges volt aggódnom, leszállás után tettem néhány óvatos lépést aztán beindultam. Szerettem volna hamar hazaérni ezért 5 percesekben toltam. Sajnos az innivalóm elfogyott én meg egyre szomjasabb lettem. Vissza is vettem a tempóból. Mivel nem volt komoly távolság hazáig, már nem álltam meg boltot keresni. A Nyugatinál cola termékmintát osztogattak, azzal már könnyedén leküzdöttem a hátralévö két kilit. Nagyon élvezetes futó kirándulás volt, Igazából nagyon el se fáradtam, pedig ha jól számoltam 68 kilit mentem.