Március 15-én beszorulunk a lakásba. Egész nap esett a hó és fújt a szél. Egész nap a rádiós híreket hallgattuk a hóhelyzetről, az elmaradt március 15-ei ünnepségekről:(

Mi pedig elzárt település lettünk:( (bár, ez nem is vot annyira rossz:))

De március 16 napsütést hozott. Futás:)

Már a lakásból való kijutás is nehézségekbe ütközött.

Mivel továbbra is le voltak zárva az utak, akár az országút közepén is futhattam. Egyetlen autó sem jött...csak futottam bele a nagyvilágba:) Hihetetlen jó érzés volt:)

Sütött a nap, szélcsend volt már, a hideg kicsípte az arcom, szinte senki nem volt kint:) 

Jó volt így futni, bár azt hiszem, nem sokan tartották ezt normális viselkedésnek. A polgárőrök pl mindenképp haza akartak vinni...nehéz volt nekik megmagyarázni, hogy csak úgy, saját szórakozásomra futok:)

OK, nem megszokott, hogy a kokárda feltűzés helyett a havat lapátoljuk, de nekem azért bejött ez az idő:) (közben persze a szívem mélyén várom már a tavaszt:))