Bozótnak hála azt is megtudtam tegnap, hogy a lovas edzéseket is lehet vezetni az edzésnaplóban, így nagyon lelkesen bele is vágtam a dologba :D Jó dolog ez az edzésnapló, nem is gondoltam volna. Alapvetően lusta dög vagyok írni az edzéseket, de a 2014 km elérése érdekében elkezdtem, aztán jött a BSI-Edzésonline gyűjtőoldala is a 2014-es célért, oda is vezetem és akkor elkezdtem ugye ide is vezetni és totál rákaptam :) Elmélkedtem, hogy kéne erősíteni, de egy lusta disznó vagyok rá, viszont mivel a lovaglás nálam csak heti 1x fér bele, így mondhatni elég szép izomlázam van minden alkalommal. Főleg most, hogy kihagytam fél évet.
Szeretek lovazni, emiatt kezdtem el futni, viszont sajnos az esésektől és emiatt a vágtától is elég parás vagyok. Konkrétan mindenféle lóról lecsúszás után kisebb sokk ért, de ez nem hátráltatott abban, hogy kimenjek lovazni, viszont hátráltat(ott) a vágta tanulásában. Iszonyat szenvedős volt. Mert akartam és tudtam, hogy kell is, ezt meg kell tanulnom, ha tovább akarok lépni, viszont szó szerint rettegtem tőle, hogy leesek és eltöröm valamim. Még csak nem is attól féltem, hogy meghalok, hanem hogy nagyon fog fájni egy törés. Az edzőm iszonyat jó, nagyon türelmes velem, próbáltunk valami megoldást kitalálni, de közbejött pár dolog és jött a fél éves szünet. Mikor 2 hete újra ki tudtam menni, éreztem, hogy ez a szünet azért valahol jót is tett. Mintha nem féltem volna úgy. A sebességtől is féltem, mert mi van, ha leesek. Azt idővel sikerült kontrollálni, ahogy az ülésem is egyre stabilabb lett és tudtam, hogy én irányítom a lovat, a helyzetet. Én mondom meg, hogy gyorsan vagy lassan menjünk. Ma volt a 2. edzésem és simán elvoltam élénk ügetésnél is (a paci, akit lovagolok nagyon muja és jó fej, sima kezdőknek való ló, nem pörgős, szóval nála az élénk ügetés más lovaknál a normál ügetés). Persze a ló tudja, hog én most visszaszokom és persze lusta. Szóval mindig meg-megálltunk ügetésből, így hajtani kellett. Épp hajtottam csizmával, pálcával, mikor elértünk a pálya "ijedős pontjához" és képes volt megijedni a semmitől. Oldalra kilépett, én kibillentem, majd platty, mint egy zsák krumpli le a földre. De egyszerűen én zseniálisan pocsékul tudok esni. Félig az oldalamra, félig a hátamra estem, ami miatt a csípőm ütöttem meg és levegőt nem kaptam. Békésen elgurulgattam a homokban "HNNNNNG!" túlvilági zombihangokat kiadva magamból és levegőt nyeldekelve, ami persze nem segített és persze rohadtul fájt is mindenem. Aztán csak lenyugodtam és jött a levegő is. Összekapartam magam, a fejem még mindig fáj kicsit, mert földet ért kobakostul és így a kobakba ütöttem bele a fejem, már amennyire lehet. Fülzúgás, sajgó bordák, vissza a lóra. Elügetgettem még 3 kört, megállás-elindulás, kiskörök aztán úgy ítéltük meg mára elég volt ennyi.
Ezt most azért írtam le, mert ez volt az első olyan esésem, ahol nem hittem azt, hogy borzalmas dolog fog velem történni és úristen. Nem tojtam össze magam. Hanem "Leestem, fáj, de ez van, ez ezzel jár. Hol a ló?" És úgy érzem ez jó lépés. Persze, nem vakmerőségre gondolok, hogy "Ide nekem a legőrültebb lovat, mert én aztán úgy tudok, hogy ejha!", hanem arra, hogy ez egy fontos lépés afelé, hogy végre kitörjek abból az ördögi körből, hogy szeretek lovagolni, szeretem a lovakat és szeretném ezt csinálni sportnak, de félek vágtázni? Mégis epekedve figyelem azokat a lovasokat, akik mindhárom jármódban profik. Persze, az esés után volt bennem egy kis félsz, hogy mi lesz, ha megint kiugrik a ló, de nem szabad, hogy ez eluralja a gondolataim, nem hagytam neki. Én irányítok. Mert ha nem, akkor ez az 500 kilós állat fog és az nem szerencsés. Kértem egyensúlygakorlatok futószáron a jövőben, mert eséshelyzetnél valahogy kikapcsolok és elengedek. Megoldjuk ezt is. És lovazhatok teljes értékűen :)
Igyekezz úgy lovagolni, hogy ne akarjon mindent észrevenni! Foglald le az agyacskáját, hogy csak Rád figyeljen. Persze, itt a gép előtt ezt sokkal könnyebb tanácsolni, mint élőben, de ez a titok. :-))) Ne félj a vágtától! A legkényelmesebb jármód, és nem feltétlenül gyorsabb az ügetésnél! A "profik" ? Egyszer, amikor egy IGAZÁN profi lovasnak (EB 12. hely) mondtam, hogy szeretnék jól lovagolni, azt válaszolta: "vagyunk ezzel így néhányan..." Minél jobban lovagolsz, annál inkább érzed azt, hogy semmit sem tudsz. :-))) Úgyhogy csak élvezd a lovaglást! :-)))