Valószínűleg a szerelem lehet az oka, hogy vasárnap igen jól sikrült a futásom.
Másfél hétig nem voltam futni. Egyszerűen nem tudtam rávenni magam ebben a nagy melegben. De elhatároztam, hogy vasárnap kora reggel mindenképp megyek, ha esik ha fúj. Ha meleg lesz ha nem. Szerencsérmre enyhült egy kicsit az idő.
Vasárnap reggel 6 órakkor ébredtem, kipihetnen.
Negyed hétkor férjecskét ébresztettem, hogy áldozzunk Eros oltárán.
Hétkor egy kávé.
Fél nyockor már a pályán voltam és olyan könnyedén futottam le az egy órát, hogy meglepődtem magam is.
Valószínűleg a szerelem doppingolt ennyire, hogy úgy futottam, mint a nyúl.
Lehet, hogy minden reggelt így kellene kezdeni?
Na jó! Minden másodikat, hogy legyen idő regenerálódni.
A futás után! :)
Hááát...egészségedre (egészségetekre) a szép vasárnap reggelt;-)