Gondolatok a "helyes" futóstílusról: talajfogás, súlypont, lépésszám, vagy amit akartok
Létrehozta: azazello | 2008-11-28 19:49:15-kor
Az emberi lábról szóló cikk nyomán került szóba a fenti téma, és nyitottam neki egy topikot, hogy ne süllyedjen el pár nap alatt, és követhető legyen mindaz az információ és személyes tapasztalat, amit majd összegyűjtünk róla.
Kezdésnek bemásolom a cikkhez született kommenteket.
hát ha a 21km egy totál erőből futott 2 óra volt, akkor a 30km kicsit rosszabb tempóval jönne össze, de ha nem nagyon rossz az aerob állóképességed akkor a 3 órába belefér kb.
Előzmény: sakkay (68)
Köszi, még nem írtam ide, nem vagyok tiszztába a dolgokkal. A 30 km dilemmám arról szól, hogy nem vagyok abban biztos ha 21km mondjuk 2 óra, a 30 km az 3 óra...
Előzmény: monique (67)
ez nem biztos h ebbe a topicba tartozik :P tökmindegy hogy mekkora a forgalom, ha írsz egy topicba, az a lista elejére fogja hozni a topicot.
"a 3 órára"? 3 órás maratont tervezel? akkor teljesen mind1 hogy most még futsz 30km-t vagy sem :D
de vicceltem, gondolom nem azt tervezed, gondolom első maraton :))
az idők alapján amit ideírtál, gondolom a 30km nem sokban különbözik a 3 órától nálad, tehát nem tudom mi a dilemma oka. de ne fusd kétszer 1 hét különbséggel, az is biztos. tehát ha 2x akarod futni, legyen azért 2 hét közte
Előzmény: sakkay (66)
Sziasztok. Segítségre lenne szükségem..június elején akarok maratont futni, de nem tudom hogy mikor fussam a 30 km távot elötte. Vagy valaki szerint ne is a távra álljak rá, hanem a 3 órára(ja és 4-5 héttel a maraton után már csak csökkenő távot ha igaz). Plussz az se tiszta, hogy egyszer fussam le a 30km, vagy mondjuk a -5 és a -4 héten. Heti 35-55 km futok de 21 km többet még nem futottam egyszerre,(kb. 1-55-2h) . Amihez tartom magam az az edzéstervekben is látható Richard Nerurkar féle segítség.Bocs , hogy ide írtam de itt nagy a forgalom a Maratonnál meg semmi...előre is köszönöm.
Van az a vicc. hogy kiből lesz szexológus. Aki ugye tudja, az csinálja, aki meg nem, az magyaráz :-). Én is így vagyok a futótechnikával, túl magas és túl csámpás vagyok ahhoz, hogy szépen tudjak futni.
Oké, értelek :) Akkor nem a nagyobb erejű elrugaszkodást érted rajta. Még keresem a saját stílusom az ilyen "teljes" ellépés és a szinte elrugaszkodás mentes megoldás között. Majd meglelem. További elméleti konzílium helyett pedig lesz időm megnézni a futásod élőben Sárváron :P
Előzmény: miki (63)
Az a baj Bozót, hogy ha igent vagy nemet mondok, az nekem mást jelent, mint neked. Nem csak az erő, hanem az ütemezés is számít. Ez annyira, de annyira bonyolult, hogy talán nem is érdemes az értelmi, logikus oldalról megközelíteni, hanem inkább jobb, ha mindenki próbálja megérezni, mi a jó neki. Ekkor legalább csak magának köszönheti, ha lesántul :-)
Nekem az erős ellépés nem azt jelenti, hogy nagyot ugrok, hanem, hogy minél tovább lenn tartom a lábujjaimat a földön. A boka teljes mozgástartományban dolgozik.
Előzmény: Bozót (62)
...és jön az ahova mindig visszajutunk: futóstílust látatlanban, írásban megtárgyalni elég kétséges kimenetelű :)
Miki, ez az erős ellépés neked bejön?
Előzmény: miki (61)
Ne ragadjunk le ennél a sarok lábközép lábujjhegy dolognál. Ez mindössze következménye a futóstílusnak. Ha valaki úgy fut, mintha sarkon futna, de lábközépre kényszeríti magát, meg fog fájdulni a lába. A lábközepes talajfogást úgy lehet elérni, hogy nem hajolunk előre, esetleg vállunkat hátrahúzzuk, esetleg térdünket emeljük, esetleg csípőnket előretoljuk, gyors rövideket lépünk, karmunkát le fel és nem előre hátra végzünk, a karmunka kicsit olyan, mint a bokszoló felütés, előre hangsúlyos, és nem hátra, szinte leszorít a talajra.
Mit szóltok ehhez: chest up, hip forward and push hard with your feet - Jeff Galloway mellkas fel, csípő előre, erős ellépés bokából.
Én ezt szoktam mondogatni magamban, ha kezdek elgörbülni.
Ha furcsa vagy fáj azonnal abbahagyni a kísérletezést.
mezítláb ugyan nem próbáltam, de szerintem tök lassú tempóban is meg lehet kínozni a lábad túl erős sarokra érkezéssel ha olyan a cipő hogy tudat alatt belekényszerít egy szar stílusba. tapasztalat :P
Előzmény: toygli (59)
Ez érdekes, pár hete bevezettem a heti egy mezítlábazást, hogy pofont adjak a lúdtalpamnak, de nem így futok ahogy a Professzor. 2-4km-t (5'20"-6'/km tempóban) futok mezítláb földes-füves terepen, de nem a talpam elején, hanem átgördülök ahogy szoktam. Próbáltam azt a Pirie féle előredőlök aztán elindulok a talpam elején, de nem jött be, illetve nem szeretek rövidebbet lépni annál ami jól esik. Ezeknél a lassú 5.20-6 perc/km körüli tempóknál szerintem nincs baj ezzel, ha az ember növeli az iramot úgyis előrébb helyeződik a talajfogás. Ha a talajfogás nem helyeződik nagyon a test elé akkor nem is igazán lehet durván sarokra érkezni. Különben pedig tényleg nagyon sok profi érkezik durván sarokra. Szóval nagyon nehéz általános igazságokat mondani.
Előzmény: pen (55)
Más is fut így :)
(amúgy a profik között is vannak brutálmód sarokra érkezők.....)
Előzmény: sirjan (57)
Köszönöm a válaszod! Sajnos csak most vettem észre, hogy reagált valaki.
Az utolsó bejegyzésem óta már megszoktam és nem okoz gondot az új technika. A fájdalmak csak addig tartottak amíg azok az izmok és ízületek rá nem jöttek, hogy eztán bizony terhelve lesznek. :)
Azt sejtettem, hogy a profik midfoot-al futnak, de én konkrétan az edzésonline közösségére gondoltam, mert itt nem csak a pro-k naplóznak.
Előzmény: miki (50)
hmm, kiegészítem tapasztalataimat.. :)
most már a vádli az ami kevésbé igényli a nyújtást, a comb meg jobban.. :)
Előzmény: monique (53)
Olvasnivaló:
http://www.origo.hu/tudomany/20100128-a-cipoviseles-megvaltoztatta-a-futasi-technikat.html
Sziasztok, egy kis segítség kellene. Használta -e már valaki a Nike Free cipőjét, és ha igen milyen tapasztalatai vannak. Sok sérülés után próbálok regenerálódni és gondolkozom, hogy milyen cipő segítene ebben a legjobban. Ez a cipő a mezítlábazáshoz áll közel, legalábbis ezt mondják róla, felpróbáltam és tényleg olyan érzés.
http://www.nemzetisport.hu/migralt_cikkek/20050523/nike_free_javasolt_edzesterv/
Természetesen betonra nem mennék vele, mert akkor az nem regeneráció lenne. Most felváltva használok két stabil cipőt: Asics Gt 2130, illetve Nike Structure triax. Ezek is tök jók csak szerintem nem készítik elő a lábat, hanem csak puhítják. Na mindegy nem tudom. Most már három ortopédus is mondta, hogy a hétköznapokon hordjak MBT-t, vagy RYN cipőt. Nem tudom.
Régebben voltak vitáim Miki-vel a nyújtás kapcsán, egyet most sem értünk, de az kétségtelen, hogy hiába nyújtottam sokat a túlterhelést és a lúdtalpat kikerülni nem lehetett vele.
Ha valaki tudna cipőről véleményt, válaszát megköszönném.
egy kezdő egyszerű tapasztalatai nyújtás vs nem nyújtás témában:
először nem akartam nyújtani sokat... igen, azért mert nem akartam még ezzel is tölteni az időt :) így mindig egy max. pár perc alatt letudtam.
az elején a könnyű edzéseknél nem is volt gond, aztán amikor már 5km-eket mentem egyben, akkor kezdett érződni a hiánya.
lehet emberfüggő ez, de nekem sokat használ a nyújtás. de nem edzéskor, hanem utána! különben túl merev és "bedurrant" (ezt nem tudom jobban mondani) lesz mindenem. na jó, a combok nem igénylik annyira a nyújtást, de a többi lábrész igen.
persze lehet ez csak a kezdők problémája, azért hátha segítettem vmit
Sziasztok!
Kifejezetten érdekel ez a téma, mivel a technikám nem túl jó és próbáltam már a magam módján fejleszteni.
Az egyik tipikus gondom, a sípcsont melletti nagy elülső izom bedurranása. Nem mindem alkalommal jelentkezik, de ha előjön, akkor hihetetlenül kellemetlen, fájdalmas. Amit észrevettem, hogy eleve lassabb tempójú futásoknál jelentkezik, amikor egyébként is gyengébb formában vagyok. Ilyenkor a vádlim is terheltebb.
Mi lehet a gond? Jellemzően nem sarokraérkezős a technikám, és kevéssel 5 perc alatti kilómétereket futok.
Köszi
Előzmény: miki (50)
Előzmény: sirjan (49)
Sziasztok!
Örülök, hogy megtaláltam ezt a topikot, hasznos volt végigolvasni. Sok cikket olvastam már a helyes futóstílusról, és az egyikben azt írták, hogy ha lazán és természetesen futunk akkor a lábujj alatti párnákra illetve talpközépre érkezünk. Őszintén szólva ezt el sem tudom képzelni. Én amikor elkezdtem futni teljes tudatlanságban és homályban, akkor bizony simán sarokra érkeztem és úgy gördültem tovább. (Amíg el nem kezdtem a tempót és a távot növelni addig nem is volt semmi gondom.) Szerintem sok gyakorlás és komoly odafigyelés kell ahhoz, hogy megtanulja az ember a nem sarokra érkezést. Nekem sajnos még komoly gondot okoz az új technika. Fárasztó, boka és achilles körüli fájdalmakat okoz és a pulzusom is magasabb mint régebben. Remélem ezek idővel elmúlnak ahogy a szervezetem hozzászokik az újfajta terheléshez. Nagyon kíváncsi lennék egyébként valamiféle statisztikára itt az edzés online-on, hogy a futók hány százaléka fut a midfoot strike technikával és hányan a sarkon gördülőssel. És persze, hogy ki milyen sérülésekkel és milyen gyakran küzd.
Írtam oda egy hozzászólást, de inkább idemásolom, mert azt a fórumot nem sokan olvassák:
Én látok különbségeket a Pirie-stílus és a Pose között, többet is.
Pirie-nél a kar, esetleg a váll is fel, esetleg hátrahúzott, a könyök hegyeszögű. Ez nem hangik olyan jól, mint a relexált Pose kéztartás, nekem mégis bejön.
Pirie-nél van intenzív karmunka, az előremozgó kart a bokszoló felütéshez hasonlítja. Ez nagyon megkönnyíti és természetessé teszi a láb korai letételét.
Pirie-nél a lépéshossz természetes, van ellépés. A Pose esetében szinte a legfontosabb momentum az ellépés megszüntetése.
A Pirie technika gyakorlatilag egy jó futó mezítlábas vagy minimálcipős természetes mozgásának leírása. A Pose spekuláció eredménye, ráadásul üzleti vállalkozás.
Pirie könyve valóban szenzációs, a futás olyan szenvedélyes szeretete van benne.
Előzmény: MungDaal (46)
Most látom átugrottam az utolsó néhány kommentet, így lemaradtam a kibontakozó "nyújtós-nemnyújtós" eszmecseréről. Természetesen az előző linkem a futóstílusokkal foglalkozik. A "nyújtós-nemnyújtós" ügyhöz csak egy könyvet ajánlanék a figyelmetekbe, elég régi könyv és még régebbi dolgokkal foglalkozik:
Dr. Vígh Béla: Yoga és tudomány - Gondolat Kiadó, Budapest - 1972
No akkor egy kis adalék a témához:
http://kispad.hu/torokgeek/200905/a-futas-elviselhetetlen-konnyusege.html
Érdekes gondolkodni a dologról, és nem szabad feladni az optimális stílus megtalálását, de ez sokkal bonyolultabb kérdés annál, hogy nagy okosságokat mondjunk.
Hajrá :-)
Előzmény: vadger (44)
Előzmény: mimo4960 (42)
Ha a letöbbet idézett, legelismertebb szakeberek tízparancsolatait böngészem, ellentmondás-hegyeket találok. pl.:fuss úgy, mintha magasabb lennél a valódi magasságodnál, vagy: fuss úgy,mintha beleülnél a futásba, légy egy kicsit alacsonyabb futás közben, mint egyébként.( vö.Lydiard, Pirie )Iglói edzés közben is változtatott az eltervezett mennyiségen, minőségen. (lásd: ne improvizálj) A sarokra érkezés, meg a Newton cipő szépen beilleszkednek ebbe a sorba. A hab a tortán, hogy minden test egyéni ortopédiai eset. Ebből következik, hogy ha az eredeti -rossz- futóstíluson változtatni akar valaki, az minimum magasabb pulzusértékeket fog eredményezni. Tapasztalataim birtokában a következő utat járom: amit csak lehet, kipróbálok. Lesz, ami lesz. Ami viszont biztos: a kilométert bele kell rakni.
Valami renszerhiba volt elsőre nem akarta betenni a hozzászólásomat, ha véletlen később kétszer jelenne meg, bocsánat érte, újrakezdem a levelet:
Kellett nekem ide bemásolni azt a Kropkós levelet. Csak szítom az ideget. Nincs menekvés tényleg a rossz gyerek szerepében tűnsz fel, csak vicc!!!
http://www.edzesonline.hu/cikk/1380/mezeifutas_ahogy_kenyaiak_csinalj
Mit csinálsz te kenyai, hagyod abba, ezért csak 2:08 a maratonod. Ej nehéz, jártatom itt a számat, oszt jóvan. Kötött, merev, görcsös izomzat kell, ha 2:04 alá akarsz menni. Nyújtasz te félnótás, hogy a nyavaja emésztené fel könnyed laza lépteidet. Egy jó maratonista, nem tudja kinyújtani a lábát és max 150 centiseket lép. Te meg itt röpködsz! Nehéz, nagyon nehéz.
Nohát én nem tudom, hogy a tudomány, a világ legjobb edzői mit mondanak. Leírom, hogy én miként csinálom. Résztávozás (500m-3km) előtt és után mindig alaposan nyújtok, lazítok 10-15 perc. Hosszútávnál főleg ha könnyű a tempó előtte nem, utána 5-10 percet. Középtávnál, tempófutásnál előtte 5, utána 10 percet nyújtok, lazítok. Persze nem mindig tartom be. Sokat futottam lazítás, nyújtás nélkül merev görcsös izomzattal, nem egy jó dolog. Viszont ha alaposan bemelegítek futok, nyújtok, lazítok, könnyedebben lazábban jobb teljesítményt hozok ki az edzésből. Lehet, hogy ez csak pszichés, de működik. Lehet, hogy egyszer ez is megdől, lehet, hogy már megdőlni is látszik, de egye fene, amíg az én szintemen az edzésmunka a nyújtás-lazítás és a regeneráció hatására az időeredmények javulnak, addig nem zavar. Úgy veszem észre, hogy a 2:20-on belüli maratonistáknak, sem okoz nehézséget könnyed laza, kinyújtott izomzattal futni, valahogy kibírják. Szerintem az, hogy lassít erőteljesen kétségbe vonható, még akkor is ha a két edző és a tudomány egy része mást mond (Valamikor a Föld is lapos volt, jó tudom ez nem igazolt). Meg kell nézni egy verseny előtt, hogy a rövidtávosok, a gátasok, a közép illetve hosszútávosok is mit csinálnak. Biztos azért nyújtanak, lazítanak, mert rosszabb időeredményt szeretnének elérni az aktuális versenyen. Bár lehet, hogy ennek örülnöm kéne, mert mindenkinek mondom majd a Dunaparti futógálán, hogy nyújtsatok gyerekek nyújtsatok, én meg jól lehagyom őket.
Tényleg nem akarok a rossz gyerek szerepébe kerülni, amire hajlamos vagyok, csak rámutatok arra, hogy az egyik oldalon a közhiedelem áll, a másikon a tudomány. Aztán ki is szállnék, akit érdekel, úgyis utánanéz.
Sok edzéssel kapcsolatos dolgot próbáltak már igazolni, pl. könnyen kimutatható, hogy aki rendszeresen fut, az fittebb lesz :-), vagy hogy az excentrikus erőedzés véd az achillesproblémák ellen stb. A nyújtás esetében ez nem sikerült sokszori próbálkozás esetén sem.
Itt van egy két edzői vélemény, épp ma olvastam. Ez nem tudományos vizsgálat, hanem a világ legjobb futóinak edzői mondták. A lényege, hogy a nyújtás lassít, bocs nincs időm lefordítani:
knew Harry Wilson (Ovett’s coach) well, and John Anderson (Dave Moorcroft and Liz McColgan’s coach) very well indeed - and I listened as much to them as vice versa. For example, I separately asked them both - around the late 70’s - what place stretching and flexibility training had in their coaching - of Seb(astian Coe) and Dave (Moorcroft) among others. And both said exactly the same thing. “Flexibility training makes runners go more slowly.” Now, I also worked (and still do!) with gymnasts (and with dancers), so I was very surprised at that - but, as I genuinely didn’t know one way or the other, I simply bowed to their coaching expertise.
Előzmény: azazello (36)
Idő hijján én sem nyújtok...
Eddig azt gondoltam sajnos. Most nem tudom mit gondoljak.
Nem kétségbe vonva azt, hogy sokat tájékozódtál, kénytelen vagyok vitatkozni veled, bár csak a józan eszemet követem. Szerintem kicsit szektásan gondolkodsz (ezt nem sértésnek szánom). "Nem számít, hogy az emberek 95%-a mit tapasztal és hisz, csak én tudom, hogy valójában mind tévednek."
Más szavakkal: tízmillió légy nem tévedhet. :) (Igen, tisztában vagyok vele, hogy ez nem döntő érv, de ide kívánkozik.)
Manapság - nem csak a sport területén - olyan gazdag a (szak)irodalom, hogy bármit és annak az ellenkezőjét is le lehet írni, le lehet hivatkozni ilyen-olyan tanulmányokkal. Ezért nehéz, ha nem lehetetlen megfellebbezhetetlen (eeee) alapvetéseket megfogalmazni, és bármibe bele lehet kötni. Például itt van ez a jégfürdő téma: kicsit újszerű, most nagyon divatos, csomó elit atléta alkalmazza - noha pár éve még meleg, laza fürdőket javasoltak regenerációhoz. Két év múlva lehet, hogy kitalálnak valami mást, tojáspakolást, tudom is én. Ezen tehát lehet vitatkozni - én csinálom, mert bevált. De azért a nyújtás nem véletlenül van ott minden sportban, a sakkot kivéve, ahogy a sporttárs írja. Ha nem lenne egyértelmű hogy használ, akkor biztos lett volna már pár, hozzád hasonlóan nonkonform hozzáállású edző, aki úgy gondolta, hogy nosza, nézzük meg, mi történik, ha nem nyújtunk, hisz talán időpocsékolás az egész. S akkor bevált volna, és most nagy vita lenne a két tábor között. Én ilyenről nem tudok.
Továbbá: a sportolás, annak ellenére, hogy hihetetlen pénzeket feccölnek az elmúlt pár évtizedben a tudományos kutatásokba, mégis alapvetően a tapasztalatra épülő tudás vezérelte mesterség. Tehát ha nincs egyértelmű kísérleti bizonyítéka a nyújtás áldásos hatásának, az számomra nem azt jelenti, hogy ilyen hatás nincs, csak hogy még nem tudták kimutatni.
A konkrét példádat említve pedig szerintem is sokkal kevesebb haszna származik egy ultrafutónak a nyújtásból, mint egy gátfutónak, és ezért lehet, hogy nem is nagyon venné észre a káros hatását annak, ha elhagyná azt - mégis, ez nem érv amellett, hogy azt mondjuk kerek perec, hogy a nyújtás egy urban legend.
OSU! :)
L
Előzmény: miki (35)
A reakciók tipikusak, a futás kultúrájában olyan mélyen benne van a nyújtás, hogy nem is gondolkodnak rajta az emberek, magától értetődőnek veszik.
Amúgy próbáltam már, sok évig karatéztam. Ahhoz kell, a hosszútávfutáshoz nem. A sprint vagy gátfutás persze megint más kérdés.
Hidd el, sok könyvem van, meg is kaptam már, hogy szobatudós vagyok :-) évekig az volt a hobbim, hogy futókönyveket rendeltem az amazonról és egy évtizede olvasom az Internetet is a témában. Nem akarok linkeket gyűjtögetni, akit tényleg érdekel, rákereshet és olvasgathat pár hétig.
A futófórumokon nap mint nap olvasok olyan hozzászólásokat pl. hogy izomlázam lett vagy fáj az achillesem mert elhanyagoltam a nyújtást. Ezek a dolgok kísérletileg nem igazolhatóak, pedig nem egyszer próbálták.
Kétféle nyújtást szoktam különben csinálni, az egyik a japán sarokülés, a másik a teli talpon guggolás. Nem hiszem, hogy ezektől jobban futnék, de jólesik, amíg mesét olvasok altatáskor :-)
Ha be tudtok linkelni egy olyan vizsgálatot, ami kísérletileg, tudományos módszerrel igazolja, hogy a nyújtástól valaki jobban fut (mondjuk 3 km felett), illetve kevésbé sérül meg, szívesen elolvasom (angolul vagy magyarul, ha nem túl hosszú, németül is).
Előzmény: miki (32)
Ne csináld már, ezek szerint te egyáltalán nem szoktál nyújtani? Azt elhiszem, hogy a gyorsaságot csak marginálisan, közvetve javítja, de az tutifix, hogy a regenerációt gyorsítja, és csökkenti a görcsök előfordulását. Én éppen úton-útfélen azt olvasom, hogy nyújtani kell, mese nincs, s pont az amatőrök egyik fő hibájaként említik, hogy elsummantják a nyújtást.
Az más kérdés, hogy ha rosszul csinálod, akkor könnyen megsérülsz, de ez szinte minden egyébbel is így van.
Előzmény: miki (32)
Nagy tisztelője vagyok Kropkó Péternek és nem éppen hálás dolog megkérdőjelezni a véleményét, de tucatnyi helyen olvastam, hogy a nyújtás előnyei a városi mítoszok közé tartoznak.
Sok tudományos vizsgálat mutatta ki, hogy a futás hatékonyságát nem javítja, a sérülésektől vagy izomláztól nem véd. Ellenben nagyon könnyű rosszul csinálni, amikor pedig árt.
Előzmény: toygli (29)
Igen, a jó IM futók tényleg a lehető legjobb energiahatékonyságot választják, kevés függőleges mozgással. Valószínű, hogy tudják, hogy a másik két szám után mi fér még bele. Szép szökellő mozgással legfőkképpen a fekete futók rendelkeznek. Valahol a kettő között van PEN által feltett cikk, Dathan Ritzenheim futásáról:
http://www.flotrack.org/videos/speaker/85/5468
Azért a nyújtással és futóiskolával többet foglalkozom, és nagyon óvatosan elkezdtem kicsit nyújtani a lépéshosszat. Az tényleg jó érzés, hogy ha még kívülről nem is látod magad, de tudod, hogy mozgásod harmonikusabb, csendesebb. Aztán majd meglátjuk, szerintem szép lassan nem túl nagy lépésekkel lehet finomítani a technikát. Hirtelen durva lépésekkel, változtatásokkal és elvárásokkal magunk felé csak rombolni tudunk.
Előzmény: azazello (30)
"nem igazán szép a futásom, mert a függőleges mozgás nagyon kicsi, igazából mintha csak a lábaim pörögnének és a felsőtestem nem igazán venné át a mozgást."
Én ugyan kibic vagyok a futótechnikához, de szerintem kifejezetten jó, ha a felsőtested (a tömegközéppontod) nem liftezik folyamatosan. Energiahatékony, hiszen a cél az előre haladás, és így minden függőleges mozgás minimalizálandó (természetesen azon túl, ami az előre való mozgáshoz szükséges, tehát van egy átváltási aránya a dolognak). Sok ironmanes videón is látni, hogy a jó IM-futók szinte siklanak előre, nem galoppoznak föl-le. És ők is futnak bőven 3 óra alatt. :)
Másrészt láttam a youtube-on videót Gebréről maraton közben, és ő mozgásában valóban van némi szökellés.
Előzmény: toygli (29)
Nagyon jó ötletnek tartom a topikot, és ha megengeditek bemásolnám ide Kropkó Péterrel történt levelezésemet, hátha mást is érint a téma:
Kérdés: Tisztelt Edző! Már a kérdésem megfogalmazása is nehéz. 2008- ban alapos felkészüléssel az első maratonom 3óra 45 perc lett. Most próbálok gyorsulni, a mostani Vivicitta (12km): 51min 40sec alatt, ami átlagban 4:18-as ezreket jelent. A jó futókat nézve látom, hogy lépéshosszuk nagyobb az enyémnél (178cm magas vagyok), futásuk könnyedebb, lazább. Nekem nagyon pörögnek a lábaim. Igazából nem tudom mi a helyes lépéshossz, és hogy miként lehet növelni? A cél 3-4 éven belül 3óra körüli maraton.
Válasz: Szia!
A titok a nyújtásban rejlik. Minél több nyújtással növelhető a lépéshossz, azonban egy sok éve kialakult futóstíluson nehéz változtatni és van amikor nem is éri meg, mert maga a változás túl sok energiát vesz el.
Ami segíthet még az a futóiskolázás. Nem írtad a súlyodat de minél kisebb a súlyod annál jobban lehet nyújtani a lépteket.
A kívánt eredmény eléréséhez a futóstílus javítása csak egy lépés , de egyéb eszközök , maga az edzésterhelés is javít az időn a teljesítményen.
Sok sikert: Péter
Én: Szia,
köszönöm válaszodat. A 178 cm magassághoz a tömegem 74kg. Azt már észrevettem, hogy ha megnyújtom a lépéshosszt, így lassítom a lábaim pörgését, ugyanannál a tempónál a pulzus magasabb lesz. Nem egyszerű, és igazából még azt sem tudom, hogy szükséges-e. Az edzésterv alapján szépen fejlődöm. Amit még mondtak nekem, hogy nem igazán szép a futásom, mert a függőleges mozgás nagyon kicsi, igazából mintha csak a lábaim pörögnének és a felsőtestem nem igazán venné át a mozgást.
Még egyszer köszönöm az ötleteket, élni fogok velük. Üdvözlettel: Horváth Nándor.
KP: Szia!
Igen , ezért is mondtam, hogy nem mindig érdemes a stílust mindenáron változtatni, vagy legalábbis nagyon nem, mert sokszor csak ártunk vele. Azért a nyújtás és futóiskola nem árthat.
További sok sikert: Péter
Nem hiszem, hogy egy új, csodálatos és drága termék lenne a megoldás.
Bevált megoldás egy minél könnyebb és egyszerűbb versenycipő. De hardcore Pirie rajongóknak meg lehet próbálni a vékony gumitalpú kínai tornacipőt vagy a Tarahumara szandált :-)
Előzmény: felician (26)
). Előzmény: 4kézláb (23)
Én még kezdő vagyok, de az tuti hogy ha ugy futunk hogy sarokra érkezünk az egy idő után nagyon visszaüt 
...nekem legalábbis fájt, arrol nem is beszélve hogy a vádlim hogy "bedurrant" tőle, habár az igy is ugy is... :(
Elő is kerestem a Pirie könyvet, ha már így előkerült. Tudni kell róla, hogy ez egy egész könyv, nem csak annyi, mint amit a cikk a powerhiker-en tartalmaz. Megérne egy teljes fordítást, majd ha nyugdíja s leszek :-)
assziszem az utolsó bekezdésed tömören és helyesen foglalja össze a talajfogást. én kissé rosszul írtam le. cserébe itt egy link.
érdemes az animációt lelassítani a "-" jellel, az angolul pötyögők pedig Pirie technika Newton cipőre adaptált magyarázatát olvashatják (a Piere nevet még véletlenűl sem írják le a jenkik)
http://www.all3sports.com/newtonrunning.html
Előzmény: miki (22)
Csak most vettem észre ezt a topikot, hiába, kikoptam már az Internetről :-)
Én régebben sokat kísérleteztem a Pirie technikával, így szeretnék pár megjegyzést tenni.
Mikor valaki futótechnikai tanácsokat ír, mindig arra szoktam gondolni, vajon a tanács bolondbiztos-e, nem fogják-e úgy félreérteni, hogy sérülés legyen belőle. Ilyen sajnos előfordult egy alkalommal a Pirie cikk kapcsán, szerencsére nem lett maradandó.
Ami szerintem egy kicsit veszélyes az itt olvasottakban, hogy a futóstílusok között a sarkon, illetve talppárnán történő talajfogást tekintitek a fő megkülönböztető jegynek, pedig ez nem a lényeg, hanem inkább következmény.
Ha valaki alacsony sarkú cipőben, teljes testében, de leginkább vállban és térdtől lefelé relaxáltan, maga alá lépve, nem előrehajolva, magas lépésfrekvenciával fut, a talajfogás valószínűleg talppárnára adódik a legtöbb futó esetében.
De!!! ha valaki úgy fut, mintha sarkon futna, és mégis talppárnás talajfogásra kényszeríti magát, könnyen megsérülhet. A vádli erős izomláza, illetve bármilyen más fájdalom is erre utal.
A futótechnikát már sokan próbálták magyarázni, tapasztalatom szerint kevés sikerrel, magamat is beleértve.
Egyetlen elhibázhatatlan rávezető gyakorlatot tudok elképzelni, ez pedig a mezítláb futás, minden sebességgel, a majdnem helybenfutást is beleértve. (ugye, hogy lehet lassan is futni talppárnán ? :-) Közben relaxálni kell és úgy finomítani a technikát, hogy minél kevésbé fájjon a talpunk. Ha már ráéreztünk, fussunk hasonlóan cipőben is.
Még egy: a talppárnán futás nem azonos a lábujjhegyen futással. Lehet, hogy a talppárna ér le először, de teljesen relaxált állapotban, terhelést nem vesz fel. A láb szépen lesimul a talajra, a sarok is leér, és ekkor terhelődik rá a testsúly. A vádli nem terhelődik jobban, mint más futóstílusnál.
mivel a térdemmel kétszer műtöttek az elmúlt két évben, ezért különösen érdekelt ez a technika. Ma kétszer is futottam és érdekes dolgot vettem észre. én így futok a műtéteim óta! nem is tudtam erről az izéről szimplán ösztönből jött.
valószínűleg már a legelejétől óvatoskodtam a sajgó térdem miatt ezért soha nem a sarkamra érkeztem le hanem a külső láb él, illetve gyors gördülés a talp elülső részére.
Előzmény: vadger (20)
Köszi. Jó lenne a 3 óra.
Előzmény: monique (69)