Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 39 420 960 km-t sportoltatok
már nem vagyok szűz!

2014 Velence 452

tomcsi | 2014-07-19 13:16:59 | 17 hozzászólás

ezért hülyeség így összeadogatni a távokat...így mutat egy dupla... :-)

 

Kezdjük az elején...megcsináltuk :-)

vagy a végén...visszatérünk :-)

 

hosszú lesz mint a verseny :-)

 

felkészülésünk a terveimnek megfelelően alakult, kivéve egy picit több hosszút szerettem volna edzeni, de túl sok volt az egyéb okokból foglalt hétvége...vagy Huginak, Szandikának volt versenye, ha meg senkinek kitaláltuk menjünk el egy-egy nagyobb eseményre szurkolni...nem feltétlen örültem neki...a hosszúfutástól megfájdulunk, sérülést messziről el akartam kerülni, a hosszútekerés meg tortúra, kevés a normális út, a defekthez vinni kell mindent...a kis szerény amatőr módunkon elkövettük amit lehetett...főleg a dombokra koncentráltam, ha azt bírjuk nem lehet bajunk a lejtőn :-)

úszás egy lyukas szám maradt, azt sem egyszerű kivitelezni...

 

Család intézte a frissítést, egyeztetés alapján, műkaja nem volt sok nálunk...

mivel úgy alakult a verseny másnapján indulnom kellett kifelé dolgozni, 11 órás kocsikázás stb, az iram visszafogása mellett döntöttem...semmi hancúrkodás, púposkodás, görcsökről és óriási izomlázról hallani sem akartam...

 

Korán elindultünk csütörtökön, legyen idő helyszínen lazázni, beszélgetni...rendezők kínlódtak a sátorral, hatalmas szél kerekedett...fel is adták majd másnap...délután lefeküdtünk alukálni, ennek hatására éjszaka vergődtem, sikerült 2 órát aludnom...szuper...főleg annak fényében, a főversenyen Sárváron nem bírtunk fent maradni 24 órát...nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, más nap, más verseny...

 

Rajt elött kis átbeszélés Andival, Családdal, ölelkezés mindannyiukkal, és Rajt!!!

 

Úszás:

vettünk neoprént, egyszer sem volt rajtunk vízben...kell-e ennél jobb alkalom kipróbálni...?! :-))

vizbe érve jól éreztem magam benne, nem fázok, és még lebegek is...naja...csak mellúszni gagyi benne, kirúgtam a vízből... :-)

Andi és a társak hamar elhúztak, ott hagyva a problémámmal...próbáltam hirtelen kifejleszteni egy olyan technikát, amivel haladni is tudok...nem igazán sikerült...kezdődött azzal, pisilni alig tudtam...úgy szorított alulról...fasza...víz bement a nyakamnál, úgy éreztem lufi vagyok...volt elég bajom...sokat "úsztam" háton, mell lábtempóval pillangó kartempóval...legalább nem a levegőbe rúgtam...igaz ez nem úszás :-)

vártam már kibaszottul a végét...gondoltam arra leveszem, de akkor meg kifagyok a vízből, úszáskor érzékeny vagyok a hidegre...Andi közben lekörözött, pedig kb egyformán úszunk...mijaza 450 méter :-)

láttam simán beleférek a szintidőbe, a többi nem izgatott...nem itt dől el...kikínlódtam az utolsó kört is, és végre levehettem...a tököm alig találtam, felnyomta a seggembe...átöltözés, irány végre bicajozni...

 

Bicaj:

addigra már nagy hőség lett, sütött a nap ezerrel...nem terveztem eszeveszett száguldást, és még ezeknél is 3 hosszabb pihenő jött szóba... :-)

dombokat nem erőből tekertem, inkább kiállva szinte üresen pörgött a lábam...Atádon tudtam már milyen görcsökkel futni...felejtős :-)

inkább a lefeléket küldtem meg...elején láttam mindenki szépen halad, aztán jöttek a láblógatásos lefelé gurulások...3300 méter emelkedés megdolgozza az embert...Andi jól haladt, az előnye nem akart csökkenni...közben kitaláltam mikor állok meg...amikor elegem van :-)

3 kiállás kevés volt, 4-et csináltam...kis hasmenés is játszott már, csak életem leghosszabb bicaját végeztem éppen...délután erősödött a szél...volt sok bíztatás a segítők részéről, rengetegen kellettek...a leghangosabbak Gyebnár-Pécsi házaspár volt :-)

Peti még tekert is velem, mellettem-mögöttem, aztán figyelmeztettem elúszhat a VK győzelmem...és egyébként sem bírta az örült tempómat... :-)

 

közben esteledett...nyomtuk csak nyomtuk...a lámpánk nem egy világverő, látni csak 2 méterre lehetett vele, pedig rengeteg töksötét rész volt...memóriából már tudtuk mikor-milyen szakasz jön...de egyszer mindennek vége lesz... :-)

a tervezettnél sokkal korábban befejeztük a bicajt...Andi fáradtsága ellenére tartotta a tempóját, még rám is vert pluszban 30 percet az úszáshoz képest...érdekes ez sem zavart :-)

csajoknál a 3. helyen zárt, mert 1 lány kiszállt, felgyulladt... :-)

 

amitől tartottam bekövetkezett, a talpam fájt a stoplinál, és mivel a mezőnyben egyedül nem haszáltam könyöklőt a tenyerem is...200 km után szinte már csak a kormány egyenes részét fogtam...bal könyököm és a jobb vállám, valamint a nyakam alatti csigolyák fájtak még...kibírtam...

 

Futás:

Andi a fejébe vette behozza a 2. helyezett Osztrák lányt...tolta rendesen, ami inkább a folyamatosságára értendő...felénél meg is fogta...féltettem visszüthet nála...akkor a csaj kezdett nyomulni, de itt már ketten futottunk együtt...ekkor már nekem is nehezemre esett a futás...csoszogás...szopatós pálya volt, árnyék szinte semmi, a strandon kívüli kurfli meg murva volt...ekkor már voltak szép megborulások...lassult már mindenki...volt kis wc-re járás, de mi nem vagyunk hányósok...már sok kaja nem csúszott le, 3 poharat vettem el minden körben, 1 kóla 2 víz, 1 víz a fejre ment...és kis ez-az kaja...a kólában minden van ami az élethez kell :-)

 

itt már sok volt az ismerős arc...Anita-Pecsenye páros, Sneciké-ék, és sok Ironteam-os és aki nem az...Andinak naná korábban elfogyott...együtt futottunk be...mintha én értem volna be olyan érzés töltött el...NAGYON SZÉPEN VÉGIG MENT !!!!

30 óra 20 perc...átlépett egy határt, ezután még komolyabban kell számolni vele az ellenfeleknek...persze nem a sprintszámokban :-))

 

nekem még volt 5 köröm, próbáltam mielőbb letudni, már elegem volt...mikor befutottam Andi a célban várt...és a Család...együtt sírt mindenki...még Zsolt és a Barna is...hihetetlen volt...minden számban küzdöttem, főleg az úszás vett ki sokat belőlem...de közben egy percre sem adtam fel...31 óra 17 perc...

 

még sokan futottak...Kremmer Zoli interjúvolt meg minden finichert...egy szirénát is meg kellett tekerni...frankón idegből megtekertem, el is szédültem bele :-)

1 óra is eltelt mikor elindultunk a szállásra, Andi már aludt akkor...felálltam, megszédültem, levert a víz...Hugi és aki ott volt segítettek, dokisátorba ballagtunk, és infúziót kaptam...minden értékem a helyén volt, csak kimerült voltam...közben ettem-ittam...aztán lecsöpögés után ujabb próba felállni, de még mindig szédültem...vissza...jöjjön a csodaszer a sör...mindjárt 2 :-)

közben legalább fültanúja voltam a további beérkezőknek...mert a lényeg mindig a végén van :-)

bár a 36 órás szintidő picit eltúlzott...34 sokkal reálisabb lett volna...

 

Gratulálok aki csak belevágott ebbe a napba...

 

Köszönet a Családnak...szuper volt csak a versenyre koncentrálni...

Mama a precíz...

Hugi aki mindent egy csettintésre elintéz...

Szandika akit bármire meg lehetett kérni, sőt még a körmöm is kifestette pedig senki nem kérte rá :-))

Andinak, aki mert bátran menni, és bírta is...és hogy azt csinálja amit mondok... :-)

Zsoltnak és Barnának aki ezt véghezvitte...és minden segítőnek és szurkolónak...én továbbra is inkább indulnék... :-)

 

másnap elindultam kifelé...11 óra út, másnap kemény meló...mint az 1. Ironman-emkor...kibaszott hős vagyok :-))

 

hozzáteszem...nagyra becsülve minden ultrahosszú megmérettetést...hogy melyik a nehezebb, erről nem nyitok vitát :-)

valószínű sokkal többen teljesítenék mint azt ők gondolnák...hogy miért nem jönnek az az ő dolguk...részemről...Balatonman lealacsonyította az Irontávot, mivel a féltáv OB is akkor van...Nagyatád, remek verseny, de dzsemborit csináltak belőle, ilyen-olyan váltó, futókat indítanak a triatlonosokra, asse tudni ki-kivel van...

ha marad minden úgy mint idén a 2 verseny elhelyezésében, fájó szívvel Atád felejtős...itt sokkal nagyobb törődést kap az induló...és nyugodtan kijelenthetem, dupla táv, dupla élmény...:-)

 

jövőre ha lesz, ismét Velence!!!!

 

 

 

2014-07 hó (1 bejegyzés)
2013-09 hó (1 bejegyzés)
2013-08 hó (1 bejegyzés)
2012-08 hó (1 bejegyzés)
2012-05 hó (1 bejegyzés)
2012-03 hó (3 bejegyzés)