Két nap történései.

Szombat:

Bulifutásra indulunk, a táv 8,5 km, benzinkutas főszponzor, szépen körbekerülve  a várost. Olyan utcákban van lehetőségünk futni, ahova mostanában nem lesz módom futva betenni a lábamat.

Mivel nem versenynek hirdetik, rendőri felvezetéssel egy csoportban kellene haladni, bízom  a nyugodt tempóban, hogy jó kis átmozgató lesz a vasárnapi versenyre.

Mivel a rajt tőlünk 5 perc kocogva, így indulunk, elgondolkodtam ugyan , hogy jó lenne odajárni a kocsival, hátha beleteszünk valamit., de  a szomszédba csak nem megyünk autóval.

Induláskor 8 fok, felöltözöm rendesen, még a szél is fúj, polár ide-polár oda…

A regisztrációnál rögtön a kezünkbe nyomnak egy sport szeletet, a cég energiaitalát, máris lenne mit az autóba pakolni, hogy ne kelljen cipelni eszünk iszunk.

Kapunk még egy üzemanyagot reklámozó szép sárga pólót, ebben kell futni, én még életemben nem futottam pamut pólóban, de magamra öltöm eszi fene.

Közben odajön Földingné, hogy gyorsan fussunk ám, mert 1 óra alatt le akarja tolni…

Még vígan válaszólom, hogy 6-os tempó jó lesz?? Mert én holnap akarom az igazi tempót futni. (meg nagy PB-t, de ezt már csak gondolom).

Elmélkedem rajta, hogy  a futóklubosainak akik ma itt edzenek vajon mi a laza kocogás, biztos nem az ami nekem.

Majd megfagyunk, folyton a szélárnyékot keressük, több futón kesztyűt is látok.

Norbi és Réka jön bemelegítést tartani, negyed órát késnek, de engem kárpótol a hangulat amit tőlük kapok. Itt  a derekamra kerül a második réteg is, alattomosan el kezd melegedni a levegő.

A bemelegítés után hamarosan indulunk, rendőrautó elől, a kemény mag rögtön az élre tör és diktálja  a tempót. Az első benzinkútig nem ügy, itt kapunk megint csokit, vizet, de nem állnak meg épp csak átfutunk a kúton.

Itt jött egy felüljáró, boldogan futok át rajta, ezen normális esetben gyalogos forgalom sincs, bekerül az emlékek pakliba, itt is futottam.

Közben érzem, hogy nagyon gáz a tempó, magas a pulzus is, ma nekem nem kellene így nyomulnom. A Baross hídnál eldöntöm, hogy kiszállok, közben néhányan lemaradunk a kemény magtól. Az okozott némi örömöt, hogy  a mellettem futó csajjal pár mondatban megbeszéltük, hogy ez nem bulifutás tempó. (legalább tudtam beszélni….).

Közben annyira lemaradunk, hogy az utcákból kihajtó autósok elénk vágnak, mert nincs biztosításunk.

Ember úgy dönt megy tovább, hát lelkem rajta, de nem értem, vagyis értem, de mégsem……

Nagyon örülök neki, hogy kezdőként nem egy ilyen bulifutós- közös futásba csöppentem bele először, mert az életben többet futócipőt nem húzok.

A Kisalfölddel szembeni benzinkútig átlagban 5:24-re jött ki a tempó, kezdőként a versenytempóm 6:25 volt….az első km után ríva fakadva mentem volna haza.

Így csak a  józan eszemet kellett meggyőznöm, pedig de nehéz volt!!!!

Ráadásul visszafelé a csapat átfutott  a kedvenc púpos hidamon…ejj, de remek tempós edzés lett volna ez, csak hát  a vasárnapi 7 kilis PB vonzóbb volt.

Elindulok hazafelé, egy kocsiból kiinteget egy versenyző hölgy, hogy beülök-e, én visszaintek, hogy nem. Még akarok egy kicsit kocogni, mert különben holnapra izomlázam is lesz. A parkban osztok szorzok mi maradjon rajtam, melyik ruhadarabot cipelem, csurom víz vagyok, egy kilit kocorászok, de a közérzetem pocsék, tempós sétára váltok, és ekkor esik le, hogy rohadt meleg van. Ezek után nem bánom, hogy abbahagytam, mert ennyi marha gönccel magamon semmiképp sem tudtam volna  a tempót tartani.  Mire hazaértem már 18 fokot mutatott  a hőmérő, ami nálam rövidnaci és top, nem pedig technikai rajta pamutpóló + 2 polár a derekamon….csíkot húzok izzadtságból magam után.

Aranyember hazaérve meséli, hogy a 3. kútnál 10 percet vártak, hogy mindenki beérje őket, az átlag tempója mégis 6 perces alatt van.

Szánok rá negyed órát, leülök magamba és emésztem a mai napot. Lassú vagyok. Bassz ma ezzel nem foglalkozhatsz! Hagyd a fenébe, nem másokhoz kell holnap hasonlítanod, hanem magadat megelőznöd!!!

Meghallgatom a kedvenc tempós zenémet:

Este Liu cica hozzám bújik, megvigasztal, boldogan kergeti álmában az egereket (szerencsére  a lakásban nem talál, így csak álmában kergetheti).

VASÁRNAP:

Sri Chinmoy minimaraton 7 km-re Győrben.

Tavaly mikor  a gyaloglásaimat csináltam akadtam rá  a verseny hirdetésére. Csámcsogtam rajt egy napot. Futni nem tudok, de talán egy év elég lesz, hogy megtanuljak, és 7 km-ig sikeresen eljussak. Mekkora marha távnak tűnt ez akkor!!! Megnéztem az eredményeket, ha nem akarok utolsó lenni akkor 45 percen belül kell futnom. PPP képtelenség, lehetetlen, hogy  a csudába kellene csinálni, hogy sikerüljön. Kérdések özöne jött amire igazán nem kaptam választ, de következő alkalommal 1-1 körömet már nem gyalogoltam, hanem nagyon lassan kocogtam…és majd beledöglöttem!!!

2 kör gyaloglás

1 kör kocogás-----legyen már vége nem bírom

2 kör gyaloglás stb

Nem részletezem az edzésnaplóm nyilvános…

Minden vacak méterért keményen meg kellett dolgoznom.

Ez  a verseny lebegett a szemem előtt, miközben jöttek a sikeresen megfutogatott kilométerek, pozitív élmények, baráti támogatások (főleg itt az oldalon!!!).

El is felejtettem az eredeti tervemet, hogy 1 év-7 km.

Sikeresen lefutottam egy félmaratont szeptemberben, beterveztem egy 2 órán belülit Siófokra. Azt gondoltam Sri   versenyén is ezt a távot választom, de közben figyelgetve magam rájöttem, hogy a versenyeken nálam olyan nincs, hogy lazán lefutom, a körülményekhez képest kifutom magam. És két hét nem elég, hogy újra motivált legyek egy félmaratonra. Mennyit agyaltam rajta mit fussak, még az előnevezés után is be akartam menni megváltoztatni felesre, de jó, hogy nem tettem! Így maradt a terv 7 km maxigázon megfutva, úgyis annyi tempós edzés van már hetek óta ez bőven belefér.

A Püspökerdőnél talizunk Petrával, Ídivel, és Faxauval aki e napon Károlyra változtatja  a nevét DD

Előtte felvettük a rajtszámokat, kezembe nyomták a 013-t, úúúú a rohadt életbe, folytatódik a tegnapi nap??? De hiszen én nem is vagyok babonás. Vagyis az vagyok, de ha átmegy előttem a fekete macska az mindig jó jel, hát legyen ez is ilyen jó jel…

Petrától kapunk egy emléklapot, tündéri, örök emlék lesz, nagyon köszönöm!

Az aláírás rosszul látszik, de az van ott, hogy Valkóczi Petra (ej de szép neved van) EO szurkoló.

Dumálunk , banánozunk, iszunk.

Lassan ideje rajthoz állni. Odaballagunk, szépen beállok, egyszer csak eszembe jut, hogy én bizony senkinek nem mondtam semmi jókívánságot és hol az emberem, hiszen ő is fut???

Nézek nagyokat, meglátom a hátam mögött. Nemtom miért odaállt, lassú vagyok, de kishitű nem, hogy az utolsók közé álljak. Egy gyors puszi és úgy tűnik előbbre jön velem.

Már mondják is  a hangosba mindjárt rajt…..RAJT.

Miiii? Már el is indultunk, késve indítom az órám, nem baj majd egy 10-t hozzáadok.

Rossz helyre álltam, folyton kerülgetnem kell az elején, ami nem is egyszerű mert  a két csapáson kívül magas buckás a fű.

Kavicsos rész, fújj, de majdcsak túl leszünk rajta, közben megpróbálom belőni a tempót 175-179 pulzus közé. Faxau mondta nem emlékezett rá, hogy ilyen alattomos kis emelkedők voltak tavaly. Én meg azért nem mondtam nehogy valaki lehurrogjon, hogy az kutyának a füle. Nagyrészt terep, a kiírás szerint  a 7 kiliből 500 m az aszfalt., ez is 3 külön részre elosztva. A legnehezebb az utolsó 2 kilin a töltésen volt: kavicsos (de örültem  a sok hasonló edzésnek!!!), egyenes és ráadásul el kezdett fújni a szembeszél, ami rohadtul szedte ki belőlem az energiát. Nem volt egyszerű a fél és  egész maratonosok helyzete, mire a második körökre értek remekül feltámadt.

Mikor megláttam az aszfaltos részt már tudtam, hogy lesz erőm gyorsítani, de  a kavicson nem tudok, egy gyors kanyar némi füves befutóval…..megjöttem.

Az utolsó két kilin lehetett volna számolgatni az iramot, mert nem volt kitáblázva km-re, csak főbb távokra (10-15-30-40) a maratonosoknak. De nekem mindegy, mert pulzusra futok abba meg beleteszem ami belefér és kész.

Befutok, 36:26, felkerekítem 36:40-re mert nem indítottam időben, nézem az órát, amit akkor kellett volna indítaniuk, mint bennünket, 26:25. Ídi mondta, hogy már rég elstartoltunk még mindig az órát rakosgatták össze, ezért nem pontos. Közben az is kiderült nem ez volt az egyetlen szervezési hiba… Az oklevelemre 37 perc került, de legalább nem úgy hirdettek ki, hogy 37 perc körüli idővel érkezett be….Az emberem órája sem mutatott még 37-t mikor utánam beért!!!!

Ja és persze, hogy ki ne hagyjam Őt,  pár másodperccel utánam ért be, kerestem a  szememmel verseny közben, de fogalmam sem volt hol járhat, a fordítónál intettünk egymásnak, utánam jött. (csak zárójelben, sokkal többre képes, én tudom!!)

Örömködünk, eszünk-iszunk. Háát olyan terülj-terülj asztalkám volt!! Még sült tök is volt, nyami!!! Na és életemben ilyen finom csipkebogyó teát nem ittam, mint itt.

Faxaunak és Gábor főnöknek minden körben hajrázunk, Gábornak ez volt ez első maratonja , szépen ügyesen vette a kiliket.

Petra elkönyörgött egy kutyulit  a gazdijától, elmentünk  a laposba kávézni, Ídi sós és édes sütijét is megkóstoltuk, köszi!!!

Petra fotóz, Faxau frissít egy géllel:

Közben megkezdik az eredményhirdetést, nem mondom, hogy meglepődtem, hogy dobogóra kerültem. A tavalyi eredményeket nézve  a  júniusi versenyem eredményével is ott lettem volna. Csak az volt  a kérdés milyen mezőny lesz, de az életben nekem is lehet néha szerencsém.

Ezzel az idővel korosztályos első lettem, valószínű nem futottam volna ekkora PB-t ha nem csinálom Saci néni gyorsító edzését a 2 órán belüli félmaratonra. Bár bevallom ráuntam és már alig várom, hogy úgy futogassak ahogy akarok, nyugisan , lazán.

Azért ennek örültem, a két csajszit agyon is öleltem, mikor leszálltam, a páromat talán még fojtogattam is…

Közbe kiderült, hogy gyerekeknél 3 csoportban is változott  a dobogós hely, mert rosszul összesítettek, nagggggyon gááááz, magyarázd meg egy gyereknek, hogy nem  a tiéd az érem!!

A szervezés legcsúnyább hibáját ezzel el is mondtam.

Szépen elvoltunk míg Károly befutott:

A tervezett ideje nem jött össze , de ennek a nadrág az oka!!!

Ídi bicajozáshoz használatos nacijában futott, betegre röhögtük rajta magunkat én csak reméltem, hogy a futás alatt nem fog ez eszembe jutni, mert ott döglök meg a röhögéstől.

Persze sört azt rendesen rakott magának:

Elbúcsúztunk egymástól, nagyon örülök, hogy megismerhettelek benneteket, jó fejek vagytok és Győr továbbra is vár benneteket velünk együtt!!!

Itthon nézem a befutó csomagban van egy névjegykártya, rajta egy Sri Chinmoy idézet, a mai napom ezzel kerek:

„Ha  a jövő sikerévé akarsz válni, elmédet ne engedd hosszan időzni a jelen kudarcai felett.”

ALBUM

A Kisalföld újság netes galériája