Nem tudom mi van velem, olyan lusta vagyok, hogy nem igaz. Sok a meló, s elég stresszesek a napok és borzasztó hosszúak. (Nem kifogást keresek, ha akartam volna, akkor lett volna elég időm.) Szenvedek, de azt nagyon. Pedig mennyire szép idő volt hétvégén! Mondjuk, rámfért a pihenés. Rám férne pár új ruhadarab is, a jelenlegiek elég... hát, hogy is mondjam, büdösek már. S azt hiszem, végül csak belátom, hogy kicsi az a nyomorult cipő... (kényelmes és jó a méret, de futáshoz talán mégis kicsit nagyobb kellene...). Sok gondolat jár a fejemben, de nem vagyok nyavajgós fajta, össze fogom szedni magam. :)

Egy hetet kihagytam. Mire fogjam? :) Akadt munka rendesen, szabadidő kevésbé, s az elmúlt hetek hajtása/pörgése kimerített rendesen. Nem így terveztem, utólag viszont azt mondom, nagyon is jó volt így.

Ma reggel csak az ágyból volt nehéz kimászni, útközben már előre örültem, hogy melegem lesz, hogy izzadni fogok - kint igen hideg volt. Aztán az első pár perc után kicsit aggódtam, hogy te jó ég, milyen messzinek tűnik az egy órás folyamatos futás... :) Végül a gyomrom szólt közbe és kénytelen voltam megállni 4 km után... pedig olyan lendületben voltam, hogy akár kétszer ennyit is simán...

Kéne valami cél.