Vasárnap a legjobb a hajnali séta-futi. Az egész környék alszik, az autók, a boltok, az emberek, még a kutyák is. Enyhe az idő, nincs hideg, de lehet, hogy csak azért, mert nemrég keltem ki az ágyból és még őrzöm a melegét.

  Elindulok a szokásos útvonalamon. Most elhatároztam, hogy befelé figyelek, mert kíváncsi vagyok, hogy ha egy bizonyos helyre érkezem mit érzek. Odaérek a koriközpont mögé, itt már kezdődik a feszültség. Az épület oldalán még oké, de a túloldalon, a kiserdő mentén nincs jó érzésem. Itt jött nekem majdnem a kutya. A környék pedig új, rendezett és esztétikus. Közeledek az új építésű társasházakhoz, és itt már egész komoly feszültséget érzek. Van itt valami nyomasztó, negatív energia.

  Nem is olyan rég, egy bozótos terület volt itt. Szaporábban veszem a lépteimet, hogy hamar túlhaladjak erről a helyről. Sehol senki, a fittness teremben égnek a lámpák, bekukkantok az ablakon, egy takarítónő hadakozik a porszívóval, hogy elválassza egymástól a zsinórt és a csövet. Megkerülöm a háztömböt és most az autóút felőli oldalon megyek. Érdekes, ezen az oldalon elmúlik a feszültségérzet és ahogy a koriközpont bejárati frontjához érek, ott már semmit nem érzek ebből a negatív energiából.

  Ímhol egy buszmegálló, csak mára már kitört üvegekkel, a szilánkok beborítják a járdát. A megállóban lévő szemetesláda a tartóoszlop mellett fekszik. Micsoda vandalizmus, fordul meg a fejemben, de ez még nem volt elég az őrjöngőnek. A soron következő szemetesek mind a földön hevernek, már kíváncsian várom a következőt. Nocsak, itt már fogyott az ereje, mert csak a tartóoszlop állt ferdén. De úgy látszik csak pihent az illető, mert a következő megállóban egy 45 fokos szögben meghajolt sárga szemetes farkasszemet nézett a földön fekvő sörös dobozzal. De hiába szuggerálta, nem akart bemenni, pedig még meg is hajolt, írta át fantáziám az elém tárulkozó képet. Volt eszemben, hogy felvegyem, de aztán bevillant valami és mégsem. Tudtam, ha megérintem belém mászik a vandál  itt hagyott őrjöngő hangulata és ezt nem akartam.

  Végre olyan béke volt bennem és nyugalom.