Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 54 124 975 km-t sportoltatok
Csupi

Vivicitta 2008

csak azért ilyen szín, mert

kán | 2008-04-14 11:01:07 | 2 hozzászólás

de nehezen indultam el otthonról! Hogy a hetven kilométer miatt-e - amelyet az elmúlt pár napban pakoltam a lábaimba -, vagy a tegnapi hideg szél által kihozott megfázás miatt, azt nem tudtam. De valahogy nem akaródzott, még ha tudtam is, hogy ez egy jó hangulatú és nem hosszú szaladás lesz. Igazából a betegségtől tartottam egy kicsit, nehogy szövődménye legyen...torkom rendben volt, lázam semmi, így elvileg minimális kockázattal indulhatok. Csak az a fránya nátha ne lenne... deb baj...

Persze öt perc séta után a metróállomáson már a szokásomhoz híven lesem a futókat. Nézem a lábakat, kinek milyen cipője van...hopp, ott egy futócipő, sportosan öltözött női egyén várakozott. Biztos Vivis. Mosolygok, mert eszembe jut az esti rádióban hallott hír, amikor a nem túl sok olasz tudással rendelkező hölgy miniszítát, midiszítát, és viviszítát olvasott, miközben ecsetelte merre is lesz majd útlezárás. Éljen végre galibát okozunk! :)

Közeledve a Szigethez nő a tömeg, főleg az elvándorló. Az Árpád-hídon szinte el se férünk gyalog (persze a járdán). Ránéztem a Szigetünkre. Örömmel nyugtáztam, hogy a nagy embertömeg súlya miatt nem süllyedt el. Lassan le is értem, miközben szemeimmel pásztáztam az arcokat, az emberáradattal szemben próbáltam megtalálni a szabadtéri színpadot. Hmmm a hangulat emelkedik, de a futhatnékom még nyugalmi pulzusban pihengetett. Gyorsan rátaláltam SWAT-re, így a társasági rezonanciának köszönhetően kedvem támad futni is. Talán.

Beszélgetés, orr fújás, ismerkedés, kis szipogás, tervegyeztetés, orr fújás, bicaj-elrakás, orr fújás, egy kis kocogás, orr fújjás, egy kis nyújtás, orr fújás, egy kis pihenés és persze orr fújás. Be is készítettem 10 zsepit a 12 kilire, kilométerenként egyet elhasználhatok, az utolsó kettőt pedig kibírom valahogy. :) 

Beállok a rajt zónába, és óvatosan elmerészkedek az 50 perc-1 óra közöttiek elejére. Remélem nem gondolnak rám csúnyán mit is kereshetek itt. Aztán a sok szipogás mellett feltünik, hogy lehet, hogy rosszul értelmezem a táblát? Én 50 perc közelében szeretnék futni, nem 1 óra közelében vagy 1:10 közelében. Ezt sohasem értettem... és nem is fogom szerintem. Lehet, hogy szerencsésebb lenne az átlag tempót kiírni. pl 3.30-as ezrek, 4 perces ezrek, stb...de az sem segítene....Mindegy.

Rajt! Próbálok helyezkedni, előzgetni, tempót felvenni, de nem megy...nem is idegesítem magam. Egy kili: 4.13. Jó. Végre csökken a tömeg, jön a hídfeljáró. Sokan lassúlnak, én gyorsulok. Végre emelkedő. :) hídon 2. km: 8:22. Ez tökéletes. Megnyugszom, tartom ezt a tempót, közben nézelődök. Élvezem a futást, és még az orrom sem folyik. Legalábbis nem jobban, mint edzésen szokott. Van aki előz, van akit előzök, de nem foglalkozom vele különösebben. Órára nem nézek, mert csak 5-nél és 10-nél nézhetek rá. Addig érzésből... Nézem a szurkolókat, a buszra várókat, sasolom a körülöttem futókat, van-e ismerős. Sajnos nincs. Jön az alagút, zeng a cső. Kifutunk. Igyekszem mindenhol az úton futni, elhatároztam, hogy nem kispistázok. :)

Attila úton tempózgatok. A Dózsa György szobornál egy autós vitatkozik a rendőrrel. Ő bizony autózna inkább. Valószínüleg nem hallotta, hogy lezárások lesznek. Ha hallgatta volna a rádiót, akkor tudhatná, hogy Viviszíta lesz... Mosolygok. Tabán presszó és Tabán. Egyenletes szuszogást hallok mellettem. Odafordulok. Igencsak tetszetős futó (értsd: gyengébbik nem) termett mellettem. Izgultam, el ne lépjen tőlem, de légzéséből hallottam, hogy gyorsítani nagyon nem tud. Végülis maradt... :) Várbazárnál frissítő. Én csodálkozom, hogy ilyen hamar, de a sziget miatt elébb hozták ezt is. Váltunk egy-két szót a frissítésről, miközben meglepetten veszem észre a 6. kilométer táblát. Mi van, ötödik nem is volt? Órára pillantok, 25:44. hmmm...elmegy, ebből lehet még 50 perc. De akkor rá kell kapcsolnom. Érzem, hogy van bennem annyi, megpróbálhatom.

Közben a lány mellettem fut. Ellépek, gondoltam. Ekkor a Duna partról a lány ismerősei kiabáltak: ez az, hajrá 10. vagy, csak így tovább! Húhhh. Ezek nehéz pillanatok. Megtervezed, hogy milyen tempóban mit szeretnél futni (otthon gyártottam táblát, 4:00-tól 4:30-ig ötmásodpercenként felírtam 1km-től 12km-ig a részidőket, kiemelve az 5 és 10. kiliket. Két nap ezzel keltem, ezzel feküdtem....), erre dugába dölhet a terved, mert időközben adódik egy másik lehetőség is. Gyorsan kellett dönteni. Felsorakoztattam érveket, ellenérveket, miközben a lány is mondta: menjek nyugodtan. Ezt nem kellett volna! :) Közöltem vele, eszem-ágában sincs, segítek befutni. :) Nem volt nehéz tempót adni, mert eddig is egyforma sebességen jöttünk. És közben beszéltem hozzá. Bíztattam a Lánchídi "nagy emelkedőn", hátra-hátra néztem, hogy jön-e lány mögöttünk, nyugtatgattam, hogy nincs. A József Attila úton kiszúrtuk az előttünk lévő női versenyzőt. Lehagytuk, pedig tempót sem váltottunk. Együtt róttuk a kilométereket. Megköszöntük a szurkolást, tapsultunk ha nekünk tapsoltak. A partra kiérve szembeszél támadt, így szelet fogva (már amennyire a széles vállaimmal képes vagyok erre...) a hátam mögé "parancsoltam". Nem is kellett egy idő után hátranéznem, mert tudtam, hallottam, hogy ott fut mögöttem...Jött a Margithíd. Egy kicsit nehezebben jutottunk fel, de ezzel sokan így voltak - szerencsére.

Lejáró. Kiengettük lépteinket, immár egymás mellett veselkedtünk neki az utolsó két kilométernek. Próbált búcsúzni, hogy fussak nyugodtan el, de én nem engedtem. Ha már eddig együtt jöttünk együtt is fejezzük be. Így kerek. Utolsó kilométert már növelt tempóban tettük meg, a végére sikerült is még gyorsítani. 51.18 lett az én órámon.

Egy kis pihegés és csomagátvétel után beszélgettünk a célzónában. Nekem is jó lesett a futás. :) Búcsúzás után egy kicsit üresen bandukoltam a futó-folyammal szemben. Egyik helyen átkocogtam a túloldalra, mire fel meg is kaptam a beszólást: "szedd a lábad!". Ezen mosolyogtam egy jót, majd folytattam az utamat kifelé. Hát persze, mint éhes farkas a birkanyáj mellett, lestem a futókat, vajon ki mellé is állhatnék be, jön-e ismerős...Hát jött. Mi az hogy, zakatolt, mint egy vonat! Gyorsan bevágódtam hozzá és próbáltam lassítani, mert féltem, hogy valakit elüt. Az emberek csak úgy ugrottak félre előle, de ő gőzmozdonyként vágtatott a cél felé... 

Futás(ok) után kis társasági élet és hazasétálás. Otthon megállapítottam, fene egy jó nap volt a mai!

na, ennyi...

2 hozzászólás

Amatőr 5877 napja
Amatőr képe

Nagyon rendben volt ez a napod (teljesítmény, hölgykísérés), légy büszke magadra!
És persze kösz a "lassítást"! :)

eftomi 5877 napja
eftomi képe
Szép volt Krisztián! (A beszámoló is! :-) )
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
2010-03 hó (2 bejegyzés)
2009-06 hó (3 bejegyzés)
2009-01 hó (1 bejegyzés)
2008-07 hó (1 bejegyzés)
2008-04 hó (3 bejegyzés)
2007-10 hó (1 bejegyzés)
2007-08 hó (3 bejegyzés)
2007-07 hó (1 bejegyzés)
2007-06 hó (4 bejegyzés)
2007-04 hó (1 bejegyzés)