Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 42 583 157 km-t sportoltatok
Kis esti csellengés ...

Avagy, egy rövid esti kocogás margójára ...

MungDaal | 2011-02-08 18:58:33 | 5 hozzászólás

Nem volt évértekelés, ezért a nyirmogásomat ilyesvalamivel kezdem.
Olyan jól mentek a dolgok! Ősztől folymatosan növeltem a távot (nem volt nehéz az augusztusi
77km-t túlszárnyalni :P), december végétől a terhelést is.
Majd januárban meglepve tapasztaltam, hogy adott terhelés mellett érezhetően esett a pulzusom.
Külön örömmel töltött el, hogy ezt a telet sál nélkül kentem végig, tavaly padlóra küldött a -4C-is.
Talán ez utóbbi, lett a vesztem. Sikerült jól elbíznom magam.

Arról nem is beszélve, hogy rájöttem, két réteg bőven elég -10C-ig. Ha nem fúj a szél ...
Nos a múlt hét hétfőn, sikerült neki fújni, amit nem vettem elég komolyan.
A városból kiérve döbbentem rá, hogy ez bizony zokon esik rendesen. Két réteg polárba futottam,
a szélkabát az irodába maradt (addig se kopik alapon). Miután hazaértem, éreztem,
hogy ez nem egy átlagos átfázás, hosszú percekkel később is ki-ki rázott a hideg.
A következő estét kihagytam, mert éreztem, hogy készülődik valami, egész mélyen e légcsövembe.
A rákövetkező estén persze nem bírtam magammal, elmentem Lobival kocogni a Bükkbe.
Persze megint -8C, és ráadásul sikerült egy jó kis zihálós részt kifognunk a dolkán.
Arról már nem is beszélve, hogy lefelé picit meghúztuk. Közben éreztem, hogy az 5:10-es tempó
már nagyon nem esik jól a légbeömlőmnek.

Majd jött a hétvége, ismerősökkel-feleséggel, könnyed éjjeli-zenés eszméletvesztés. Reggelre nem volt hangom, csak brekegtem. Majd tegnap este újfenn nem bírtam magammal, ismét bepróbálkoztam egy kis futással. Üveghangon sikerült kocognom, legalábbis így éreztem, miközben a pulzusmérőm konstans 129bpm-et mutatott.

Ma köhécs, kicsi levertség, és egyre dagadó düh jellemezte a napomat.
A torkom nem fáj, a mellkasam érzem picit. Ez viszont aggaszt annyira, hogy további utasításig szüneteltetem a kinti tevékenységemet, max. séta. Meglehetősen pocsék érzés egyik napról a másikra leállni. A táskám, benne a kis futós életemmel itt figyel mellettem, de úgy néz ki, ma este buszozás lesz, kellemes kis esti futi helyett.
Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehezen fogom viselni, ha valamiért a fenekemen kell maradnom.
Tavaly ilyenkor a kifogásokat kerestem, hogy miért ne induljak el, a hidegbe. Most meg ...

Lehet, hogy valakitől eklaptam valami vírusos vackot, lehet hogy csak kicsi torokgyuszi, lehet, hogy tényleg Klaminak van igaza, és pusztán a testem vett ki magának egy kis szabadságot. Fene tudja.
Legyen bárhogy, Nagyon meg fogja emlegetni, amint lejár az  "általa" elegendőnek vélt pihi idő! :)))

Addig is megyek, és nézek magamnak valami benn űzhető mozgolódási lehetőséget ...

2011-06 hó (1 bejegyzés)
2011-02 hó (1 bejegyzés)
2010-08 hó (1 bejegyzés)
2010-02 hó (2 bejegyzés)
2009-09 hó (1 bejegyzés)