Ma csúsztunk-másztunk-fotóztunk: meglátogattuk a Rám-szakadékot (lásd fotók, mindjárt fölteszek belőlük). Dobogókőtől leereszkedtünk a felhőrengetegbe, majd vissza, összesen 1000m szintet másztunk meg, nagyon jó sport volt!!! Sajnáltam, hogy nem volt rajtam pulzusmérő, de szinte biztos, hogy 160-170-et pumpált a szívem időnként, amikor belehúztunk fölfelé menetben. Többet fogok járni a Pilisbe. És nem, nem viszek fotógépet, mert akkor csak ácsorgok és tátom a számat és a nagy gyönyörködésben nem haladok semmit... egyébként jut eszembe a tegnapról: csak 20-at mentem a Cucufutáson. Átvizesedtem, magamhoz képest is már toxikus mértékben és elszállt belőlem a harcikedv, meg minden komfortérzet. És mivel menthetetlen hedonista vagyok, nem futottam tovább, tudni kell ugyanis, hogy mikor kell abbahagyni. ;) Nagyon jó volt a többiekkel együtt futni, sőt, a nagyokkal tartani a tempót 15 km-en keresztül! Örültem, mint majom a farkának. Így talán lesz esélyem szeptember 11-én a tűzoltó emlékfutáson megfelelő sebességgel futni 43 km-en keresztül...