1 órát?

de akkor is ülve.. :-) ugye?

Ursi, nem felejtem ám el, amikor a "kerékpárral leszek, szemlélek és segítek" demóverzióját bemutattad a Balcsi-körön... Ebben - is - profi vagy. :)

A többieknek: ötvenvenegynéhány, tán kicsit több kilométernél azt éreztem, hogy egyre merevednek a tagjaim, s egy hosszú egyenesen, ahol Ursiék vagy száz méterrel mögöttünk voltak már, bizony megálltam és nagyon nyújtani kezdtem, lendítgettem a lábam, erősen próbáltam valamit kezdeni magammal, míg nem késő. Eccercsak satufék, Ursi előbukkan a hatalmas porból a bringaháton és mosolyogva azt kérdezi: kérsz magnéziumot? Hát hogy a fenébe ne, ha ilyen kedvesen kínálják? :)

A magnézium aznapra megmentett a további görcsöktől.  :)

Naaa. Gyerekek.

Most már igazán kíváncsi vagyok annak a bizonyos egy órának a hiteles történetére. :)))

ki akarja részleteiben? :-) a végén beszált még két srác is...ennyi elég?

Jajj, most megijesztetted szegényt, te szívtelen Atom! Még azt is megérjük majd, hogy ő előbb készít emiatt beszámolót, pedig alig van ideje futni, mint én, aki meg szinte csak rohangászik. :)